1 Corinthiens 14
1
È tò' àlei kwɛi, ke Aatana ni bhaamɛ̀ɛ̀bò lɔ̀ɔ̀' è ka kɛɛà láà, ká àle gbóló gó le. È gò' àle gi, bhɔ̀ɔ̀nɛ̀bò' è go Aatana pé láà, ká zí naa àle bhɔ̀ ka nɛ̀-wùn bhà le. Kɛ́ à ye' Aatana wʋʋ lébanyèa láà, ká naa leng wo àle-wùn bhà le.
2
Pɔɔn- à kɛɛ ke an àle pe kwɛi, àle ye: mɛ̂ɛ' è bhàiwo wʋʋ dɛ́dɛɛbò gi láà, è liangzɛ̀ Aatana' nɛ̀ le. Yàa à zɛ bhaamɛ̀ɛ̀bò-le nɛ̀. Atoosiwo wúnbò' Aatana zʋʋ pé láà, è àle pe giè Waa Zaazaa wʋʋ gbóló gi-yèa, le mɛngge àa à gima le.
3
Kɛ́ mɛ̂ɛ ye' àle- Aatana wʋʋ léban láà, àle- liangzɛ̀ bhaamɛ̀ɛ̀bò' nɛ̀, le è àng bháa dɔ táásì Aatana-à zaa tà-yè bhà, le è àng zʋʋ gbaan, le è kpɔ àng zʋʋ tà le.
4
È tò' kwɛi, ke mɛ̂ɛ' è bhàiwo wʋʋ dɛ́dɛɛbò gi láà, àle-mɛ̀ɛ̀- e lekini bháa' dɔ e lengdoá le. Kɛ́ mɛ̂ɛ' è Aatana wʋʋ léban láà, àle-mɛ̀ɛ̀- legilizi tó bànkétàyè' à bháa dɔ le.
5
Án à pé-le wo ke kanó páipái ká bhàiwo wʋʋ dɛ́dɛɛbò gi. Kɛ́ án à-yè' à pé kpáèa, àle kanó páipái ka Aatana wʋʋ lébanyèa le. Pɔɔn- à kɛɛ ke an àle pe kwɛi, àle ye: è tò' ke mɛ̂ɛ' è bhàiwo wʋʋ dɛ́dɛɛbò gi, yàa à zíà-le pe, ke è tó legilizi tó bháa dɔ-wʋ̀ʋ̀a laá, ke Aatana wʋʋ léban-mɛ̀ɛ̀ ké fìláá àlei wʋʋ dɛ́dɛɛbò pe-mɛ̀ɛ̀ láà à bhà.
6
N laànɛ́bò, è tò' yáain ke án waa ka lià, ke án liangzɛ ka nɛ̀ wʋʋ dɛ́dɛɛbò gi la ò, à tɔnɔ' tóà mɛɛá ka bhà le? Kɛ́ wúnbò' é Aatana zʋʋ pé, ni é wún yemò' gieyèa n nɛ̀ láà, an àle ke tàpòlò' ka nɛ̀ la ò, àle àa tóii fìláá ka bhà è? Ɛ́ɛ́n an zí Aatana wʋʋ ke lébàn' ka bhà, ɛ́ɛ́n ke án ka dɔɔ an wʋʋ ye' peà ka nɛ̀ à gá la ò, àle àa zí tóii fìláá ka bhà àle gi è?
7
Kwàa à kpɔ̀ɔ̀bhàkpɔ́ wɩ́ɩ́-pɔ̀ɔ̀nbò' àng wʋʋ- bhɔ ye bhʋ̀ʋ̀nɛ́bò ni kɔnngbò nɛ̀ láà àleá le. È tò' ke wɩ́ɩ́-pɔ̀ɔ̀nbò' kwɛi láà, àng wʋʋ ké dɔ wɔɔɔle do, ke à gò ké pé-lèè àa bhe la ò, mɛ̂ɛ- àng wʋʋ gima-kɔ̀ɔ̀ keeà lɔ?
8
È tò' zí, ke túnú wʋʋ- tó vuunvuunle do, ke à gòkéi àa bhe la ò, wáa- lò gwili bhà-bhài daaà e bhà le?
9
A-kɔ̀ɔ̀ do láà à gi, è tò' ke ka lekini ka biin- wʋʋ' peà, à zíà àa bhe la ò, ka wʋʋ' peà láà, mɛ̂ɛ- à gima-kɔ̀ɔ̀ keeà lɔ? È tò' kwɛi, ke ká ye mɛ̂ɛ' wɩ́ɩ́ii nìng tà ke mɛngge àa à wʋʋ gima láà à nɛ̀.
10
Atoosiwo bhaamɛ̀ɛ̀- wʋʋ' à pe lúyáán tà, à yàkɔi ké bɛ́ɛ́á, kɛ́ à tó ni pe zíà' bhe le.
11
È tò' yáain ke wó wʋʋ ye' à peii n nɛ̀, máá à gima, ke má tó à pe-mɛ̀ɛ̀ gi ye lùu bhɛ́i gi-mɛ̀ɛ̀ nɛ̀, ke à-mɛ̀ɛ̀ lekini' zí tó ye lùu bhɛ́i gi-mɛ̀ɛ̀ nɛ̀ n leng gi.
12
A-wùn gi, le bhɔ̀ɔ̀nɛ̀bò' è go Waa Zaazaa pé, ká à bhɔ̀ ka nɛ̀-lèè-le guoii laá, e sɛ̀a àlei, ke ká à guo ka wɛ̂ɛá do, ke è tó ka gɔ̀n kpáaá gbanggbaale. Kɛ́ ká à guo kwɛi, ke è nù tó' wo legilizi tó bháa dɔ-pɔ̀ɔ̀n-a le.
13
À kɛ̀ɛ̀ kwɛiyè láà à gi, mɛ̂ɛ' i wʋʋ dɛ́dɛɛbò pe, í bhàiwo, ke Aatana- i gba à zíà peyè-bhɔ̀ɔ̀nɛ̀a.
14
Atoosiwo í bhàiwoà wʋʋ dɛ́ɛ gi, í to gie-le woà Waa Zaazaa wʋʋ gbóló gi maiá kwɛi, kɛ́ i yákii àa tó' wo i wún' pe láà à gi le.
15
È tò' kwɛi, mɛ̂ɛ- àle kùn lɔ àlei? Án wɩɩ ma: è tò' nleá, án bhàiwoà tée' gi, án gie-le woà Waa Zaazaa wʋʋ gbóló gi, kɛ́ án zí bhài ke woà, ke n yákii ké à gi. Án zí táán bɔà tée' gi, án à bɔà ke án gieii Waa Zaazaa wʋʋ gbóló gi ziàn. Kɛ́ án zí à ke bɔà, ke n yákii ké à gi.
16
Àa àleá, i tò' Aatana wánglegóà, ke í gieii Waa Zaazaa wʋʋ gbóló gi la ò, mɛ̂ɛ' é tuàn Aatana-wùn gi gbònglòa, è tò' ka finibhà kaà bànkétà gi, à-mɛ̀ɛ̀- ibhà Aatana wánglegó-wʋ̀ʋ̀ láà à lékún-kɔ̀ɔ̀ keeà lɔ, ke è à pe ye: àmiina, kɛ́ ke i wʋʋ' à pe láà àa à gima le?
17
Í Aatana wánglego wʋʋ nɛ́ɛ́nɛ̀ɛ̀bò-leá kwɛi maiá, kɛ́ yáá i bhámò bháa-le dɔ wʋʋ láà à gá.
18
Pɔɔn- à kɛɛ ke an àle pe kwɛi, àle ye: nle Pɔli n lekini án bhàiwo wʋʋ dɛ́dɛɛbò gi, le n lé- gie kanó páipái ka tà le. Án Aatana wánglego àle-wùn gi.
19
Kɛ́ an tò' legilizi-bò finibhà, ke án n biinyààn solu pe n yákii bhà, ke án mai daa n bhámò bhà à gá laá, àle ké n gi fìláá n biinyààn wáá buu pè wʋʋ dɛ́ɛ' mɛngge àa à gima àle gi-yè bhà.
20
N laànɛ́bò, kao tóà ye náò bhááánbò' àng yákii àa tó wɛ̀sɛ láà àng nɛ̀. Wún' è zin wúnyóo kɛɛyè bhà láà, ká tó àle gi ye náò nɛ̀ le. Kɛ́ à ye' è zin wúndɔnyè-le bhà láà, án wɩɩ ma: ká tó ye mɛ̂ɛkpáò nɛ̀.
21
Atoosiwo e bɛɛnzɛyèa Aatana-à tɔ́ng-sɛ̀ikwɛ́ gi wo: Gwilinɛ Kpáa ké wɩɩ ye: An liang' zɛà Izalae lùu gi-mɛ̀ɛ̀bò nɛ̀ láà, an à gieà mɛ̂ɛbò' àng wʋʋ' pɛi ke wó nu-mɛ̀ɛ̀bòa láà àngle líílé le. Kɛ́ àle tó gi, wàa tóló dɔii n wʋʋ bhà.
22
À kɛ̀ɛ̀ kwɛiyè láà à gi, án wɩɩ ma: wʋʋ dɛ́dɛɛ pe-mɛ̀ɛ̀bò- tò Aatana séeá mɛ̂ɛ' wàa wɩ́ɩ́yèa à-wùn bhà láà àngle gɔ̀n le. Kɛ́ wàa à séeá kwɛi mɛ̂ɛ' wó wɩ́ɩ́yèa à-wùn bhà láà àngle gɔ̀n. Wánglafila, Aatana wʋʋ lébanyè láà àle- à-wùn tò maiá-yè séeá mɛ̂ɛ' wó wɩ́ɩ́yèa à-wùn bhà láà àngle nɛ̀ le. Kɛ́ àa à gá mɛ̂ɛ' wàa wɩ́ɩ́yèa à-wùn bhà láà àngle nɛ̀.
23
È tò' kwɛi, ke legilizi tó ké banyèa ké tà kwɛnggei, ke kanó páipái ká gbaan wʋʋ dɛ́dɛɛbò lesósó peà, ke mɛ̂ɛ' wó tuàn gbònglòa Aatana-wùn gi, ni mɛ̂ɛ' wàa Yesu pe gi láà, àng kemò- waa ka tà bhi la ò, à-mɛ̀ɛ̀bò wàa à peà wo: pɔàin ké ka tà è?
24
Kɛ́ è tò' ke kanó páipái ká tó Aatana wʋʋ léban-à, ke mɛ̂ɛ' àa Yesu pe gi, ɛ́ɛ́n ke é tuàn gbònglòa à-wùn gi, è waa ka tà bhi, ke kanó páipái ká dɔ à-mɛ̀ɛ̀ sɔng bhɛɛ tà Aatana wʋʋá, à-mɛ̀ɛ̀ ké e leng dɔn-à wúnyóo kɛɛ-mɛ̀ɛ̀a ka wʋʋ lé,
25
ká à tàfélé' wo' láà à-wùn gi. È tò' kwɛi, à-mɛ̀ɛ̀ ké e wunlé kpááà Aatana nɛ̀, le è gbɛ̀óógbɛ̀ kɛɛ, le è à pe ye: Aatana ké nu' tói mɛ̂ɛbò é ka kpe gi mai lekinilèkiniá le. Wúnnó dɔ̀ ké bhɛɛ tà legilizi gi-yè
26
È tò' àlei kwɛi la ò, mɛ̂ɛ- àle kùn lɔ, n laànɛ́bò? Án wɩɩ ma: ka bàn' ké tà ziàn Aatana-wùn bhà, à-lèè ké à bhà ke ká kɔi dolodolo, kanó ka ka pe' peà láà, à tó páipái- tó mɛ̂ɛ bháa dɔ̀ táásì àbhà zaa tà-wùn' gá le. Mɛngge- à pè' ye: é táán bɔà, ke mɛngge- à pe ye: ele ké e bhámò dɔɔà Aatana-wùn-a, ke mɛngge- wɩ́ɩ́ ye: Aatana' wúngge' gieyèa e nɛ̀, é à léwoloà, ke mɛngge- bhàiwo wʋʋ dɛ́ɛ gi, ɛ́ɛ́n ke mɛngge bhɛ́i ke- zí à pe ye: ele ké wʋʋ dɛ́ɛ láà à zíà peà laá, à-lèè ké à bhà ke àle tó páipái- tó mɛ̂ɛ bháa dɔ̀ Aatana-wùn bhà-kɔ̀ɔ̀' gá do le.
27
À ye' é wʋʋ dɛ́dɛɛbò-le peyèa láà, è tò' àleá, ke mɛ̂ɛ piilɛ ɛ́ɛ́n mɛ̂ɛ yaka kpáólé' wò à pe gòkénɛ̀-lààléá le. È gò' bhi ke mɛngge- nuu wʋʋ dɛ́dɛɛbò láà à zíà peà.
28
Kɛ́ à zíà pe-mɛ̀ɛ̀-le òo tò', ke wʋʋ dɛ́dɛɛ pe-mɛ̀ɛ̀bò láà wò tó wo tàsáná bhaamɛ̀ɛ̀ finibhà-le bhà. Wò à pe-le wo, kɛ́ wò à pe sɛ́ɛn gi wo lekini ni Aatana' nɛ̀ le.
29
À ye' Aatana wʋʋ léban-mɛ̀ɛ̀bò peá láà, mɛ̂ɛ piilɛ ɛ́ɛ́n mɛ̂ɛ yaka' wò liangzɛ le. Wò bò', ke mɛ̂ɛ paánbò- à gisɔi.
30
Mɛ̂ɛ' wó bànkétà gi láà àng bhɛ́i ke- zí à pè' ye: e leng ké e pe wúngge tàpólóà laá, mɛ̂ɛ ye' é nuu fɔ́ɔ́lé láà, è dɔ.
31
À kɛ̀ɛ̀ kwɛiyè láà à gi, kanó páipái ká mɔɔà Aatana wʋʋ léban-á gòkénɛ̀-lààléá, é kɛ̂ɛ kwɛi ke mɛnó páipái- mai sí ka wún' peà láà à bhà, ke mɛnó páipái bháa- nù dɔ.
32
Pɔɔn- à kɛɛ ke an àle pe kwɛi, àle ye: Aatana' e wʋʋ léban-bhɔ̀ɔ̀nɛ̀ bhɔyèa mɛ̂ɛbò' àng nɛ̀ láà, wàa tó daayèa à gɔ̀n nuanɛ̀ gi. Wánglafila, bhɔ̀ɔ̀nɛ̀ láà àle to àngle kɔ̀ɔ̀bhà le.
33
Atoosiwo wúnnó dɔ̀ ké bhɛɛ gi-mɛ̀ɛ̀' Aatana-á le. Wún bhúlúbhùlù lɔ̀ɔ̀ àa à kɛɛ.
34
È gò' àle gi, à-lèè ké à bhà ke loòbò- tó wo tàsáná ka leng ka pe bànkétàbò gi, ye è kɛɛ Yesu pe gi-mɛ̀ɛ̀bòà bànkétà-le tó páipái gi lɛnólɛ̀nói kɔɔ do' gi láà à nɛ̀. Atoosiwo à-lèè àa à bhà ke loòbò- wɩ́ɩ́ bhi. Wánglafila, wò tó wunlé kpááyèa miɔnbò nɛ̀ ye é Aatana-à tɔ́ng lekini gi kɔɔ' gi láà à nɛ̀.
35
Wò wúnbò' à pe bànkétà gi láà, nɔ́ng ye' é à pé ke wò à du ke' bhi à tàpóló e nɛ̀ laá, è ebhà gɔɔn bhàgilawo à gá woó kwíle za. Atoosiwo liangzɛ̀ bànkétà gi-yè àa kún loòbòa.
36
Tààn Aatana wʋʋ- gò ka pé bhi' wo la è? Ɛ́ɛ́n wó nù- à pei ka lengdo kale ka nɛ̀ la è?
37
È tò' mɛngge gi ye: Aatana wʋʋ léban-mɛ̀ɛ̀' e gá, ɛ́ɛ́n ye: Waa Zaazaa ké wʋʋ kpɔ́yèa e bhà laá, à gàn- tó à-mɛ̀ɛ̀ yàan ye: án wún' peii ka nɛ̀ sɛ́ikwɛ́ gi é, an à pè Gwilinɛ Kpáa-à pe' gi le.
38
È tò' zí ke mɛngge' bhi, yàa àle yàkisí pɔnggeá laá, ke mɛngge òo à-mɛ̀ɛ̀ leng yàkisíà.
39
N laànɛ́bò, è tò' àlei kwɛi laá, ká naa Aatana wʋʋ léban-bhɔ̀ɔ̀nɛ̀ láà àle bhɔ̀ ka nɛ̀-wùn bhà le. È gò' àle gi, kao wʋʋ dɛ́dɛɛbò peyè-gbàn yaaà.
40
Kɛ́ à-lèè ké à bhà ke ka wún óó wún' kɛɛà, à tó- tó mɛ̂ɛ wɛ̂ɛ tàpóló-wùn ni wún gòkénɛ̀-lààlé-yè lesósó' gá le.