Jean 13
1
Paki lóó yáanná' bhɔ', à gàn ké daa' Yesu yàan ye: e gò kpunglà zé, ke é ló yaai e nɛ Aatana lià bha' bhɔ. A-wùn gi, àbhà kàlengbò' nuu kpunglà zé, àng lɔ̀ɔ̀' nuu à kɛɛà miniminiyèa láà, e lɔ̀ɔ̀ láà à tulu yaa' àng nɛ̀ kwɛpoo à gi.
2
E à kɛɛ' kwɛi, ke wo pɔɔ̀ɔ̀nlé, ke gɔɔ̀yóo' woo Yesu lénù pɔɔn nɛ̀-zòwɛ́ɛ́ daa Simon Isikalio-mii gbe Zuda gwílé.
3
Sée à gàn ké nuu Yesu-le yàan ye: e nɛ Aatana' woo e yaa pɔnópɔ̀nó wunlé, le à gàn' nuu zí à yàan ye: é gò- Aatana' pé, le yéè zí ló dɛ́ɛ ke wo àle pé le.
4
Yesu' walà- àle gi, le é ebhà gbàbhuu si' e bhà, le é zùlùa-gbàà do si', le é à yele' e dí le.
5
É bo', le é yí daa' pɔinfɩɩ do gi, le é sɔɔ' ebhà kàlengbò gɛɛn bhà zúlúà à gá, ke e gbàà' é à yele' e dí láà à gieii ziàn àng gɛɛn bhà le.
6
À bhɛɛ' zin' Simon Piɛli bhà, le Piɛli' wɩɩ' à nɛ̀ ye: Gwilinɛ Kpáa, ile yéè zí nle n gɛɛn bhà zúlú la è?
7
Le Yesu' à yoobɔ' à gɔ̀n ye: Máà wún' kɛɛ láà, yáá à gimaii yáan é àle gi. I à gimaà dɔ̀ya' wo le.
8
Le Piɛli ye: Ááo, ile yáá n gɛɛn bhà zúlúii gbonggbongle. Le Yesu ye: Mɔ́ɔ́ i gɛɛn bhà zùlù' laá, yáá dɔ̀lèè yeii n pé.
9
Le Simon Piɛli ye: Gwilinɛ Kpáa, è tò' kwɛi-le bhà laá, ke òo tóà n gɛɛn-le lengdoá, kɛ́ bhè n kɔɔ ni n wunbílí tó zúlú do.
10
Le Yesu ye: Mɛ̂ɛ' yé gó i zúlúi yí kpáa-le wɛ́ɛ́, ke i-lɛ̀ngge bhɛ́i ke zúlú-wùn àa bhe koo i gɛɛn-le zìpieta, atoosiwo i-lɛ̀nó ké záázààa. Le àle' kwɛi laá, ke kale ka záázàà' gá lɛ́ɛ. Kɛ́ àa kanó páipái leng-leá.
11
É nuu' wo' e lénù pɔɔn nɛ̀-mɛ̀ɛ̀ dɔn-à fɔ́ɔ́lé láà, àle kɛɛ le é wɩɩ' ye: kanó páipái leng-le káá záázààa le.
12
É bo' àng gɛɛn bhà zúlúá kwɛi, le é yaa dɛ́ɛ wo' pɔɔ̀ɔ̀nlé, ke ya bo ebhà gbàbhuu daaá, le é wɩɩ' àng nɛ̀ ye: Án wún' kɛɛ' láà, ká à zíà dɔn è?
13
Ká n lee ziàn kààmɔ, le ka n lee zí gwilinɛ. Sée ká àle pe sɛ̀a, atoosiwo án pɔɔn láà àle tóá kwɛi maiá.
14
Le àle' kwɛi, nle-mii' án kaà gwilinɛá, ke án zí ka kààmɔá láà, nle má ka gɛɛn zùlù' laá, à-lèè ké à bhà ke ka lekini ká ka ké gɛɛn bhà zúlú.
15
Án à kɛɛ' wo' kwɛi láà, án táá-kɔ̀ɔ̀' gie' ka nɛ̀ lɛ́ɛ. Sée án àle giè- ka nɛ̀ kwɛi, ke ka lekini ká nù à kɛɛ ye án à kɛɛ' ka nɛ̀ kɔɔ' gi láà àle nɛ̀ le.
16
Án à zɛ ka nɛ̀ sii lenglèng tà ma: gùá-le ke àa tó fìláá é mɛ̂ɛ' à wɛì láà àle bhà, sée táá-mɛ̀ɛ̀-le ke àa zí tó fìláá e gielá-mɛ̀ɛ̀-le bhà.
17
Káé bò' àle gimaá kwɛi, ka à gi-wùn kɛ̀ɛ̀' laá, ke ka pe ké tóà sɛ̀a.
18
Kɛ́ máá àle peii kanó páipái-le ka bhà. Án mɛ̂ɛ yemò' ka si' n zòàa bhaamɛ̀ɛ̀bò finibhà láà, án kale ka dɔn. Kɛ́ sée wún' é bɛɛnzɛyèa Aatana-à sɛ́ikwɛ́ gi, àle gò à bhà-kɔ̀ɔ̀ àa bhe le. Atoosiwo e bɛɛnzɛyèa wo: Mɛ̂ɛ' ko ni à gá ko kɔɔ' kiá pɔinfɩɩ do gi é, ya daa n nɛ̀ pɔɔn pé.
19
Ká ka yáán tó bhi, má àle pe ka nɛ̀ gɛngdo, ke wún láà òo bhɔ bhe lɛ́ɛ. Sée án à pe' ka nɛ̀ kwɛi, ke è nuà bhɔi kwee' gi, ke à gàn- nù tó ka yàan ka: nle án bhe le.
20
Án à zɛ ka nɛ̀ sii lenglèng tà ma: mɛ̂ɛ óó mɛ̂ɛ' è bhɛɛ yaa nbhà gielá-mɛ̀ɛ̀ bhà, ke à-mɛ̀ɛ̀' bhɛɛ yaa nle n bhà lɛ́ɛ. Sée mɛ̂ɛ' è bhɛɛ yaa nle n bhà, ke ya bhɛɛ yaa mɛ̂ɛ' é n bɔ' láà àle bhà lɛ́ɛ. Yesu ké e lénù pɔɔn nɛ̀-yè to' liélé, le é à-mɛ̀ɛ̀ tàfele' le (Matie 26:20-25; Maki 14:17-21; Luki 22:21-23)
21
Yesu' bo' à peá kwɛi, le à gwílé' múúwo', le é à léban' àng bhà tàpúúá ye: Án à zɛ ka nɛ̀ sii lekinilèkini tà ma: mɛngge' ka kpe gi zé é, e n lénuà pɔɔn nɛ̀.
22
Yesu' à pe' kwɛi, le àbhà kàlengbò' wo ké gaa bhɛɛ si', ke é nuu wɩ́ɩ́à nà mɛ̂ɛ' gá, wàa à dɔn.
23
E nuu kwɛi, ke Yesu-à kàleng ye' nuu àbhà wùndɔ̀yóoáá láà, e yaa táabhɛlɛ bhà à maabhà kilíílé.
24
Simon Piɛli' yánwɛ́ɛ́ gi-lìangzɛ̀- àle nɛ̀ ye: è wáa peii lɛ́ɛ?
25
Le mɛ̂ɛ láà é e wun dɔ' Yesu túlú lé, le é à bhàgilawo' ye: Gwilinɛ, i wáa pe le?
26
Yesu' à yoobɔ̀- à gɔ̀n àle gi ye: Máà búlù tu' gie zɛ́in bhà é, an à nuà mɛ̂ɛ' à nɛ̀ láà, ke àle lɛ́ɛ. É bo' à peá kwɛi, le é búlù tu gie' zɛ́in bhà, le é à nu' Simon Isikalio-mii gbe Zuda nɛ̀ le.
27
Zuda' bo' búlù tu láà àle síá, Sɔtana' daa' wo' à wunbílí gi le. Yesu' à pè- à nɛ̀ àle gi ye: Í à pé ke í wún' kɛ̂ɛ láà, bhè à kɛɛ váánlé.
28
É à pe' à nɛ̀ kwɛi wún' gi, mɛ̂ɛ' wó nuu pɔɔ̀ɔ̀nlé láà, àng ke òo à zíà dɔn.
29
Kɛ́ àngbhà wɛ́i dàà à gi-pɔ̀ɔ̀n' nuu' wo' Zuda tà láà, e nuu àng kemò gi ye: Yesu- à peii à nɛ̀ àle gi ye: wo pɔɔn' bhɛlɛà Paki tà, è ló à ke lɔ́i le. Ɛ́ɛ́n zí ye: è wɛ̀i-mɛ̀ɛ̀bò gba le.
30
Zuda' bo' búlù tu láà à sí-le woá, e wolo' wo' le. E nuu kwɛi, ke gbɛi' yaa. Yesu' liè dɛ́ɛ' dɔ' ebhà kàlengbò tà
31
Zuda' bo' woloá, le Yesu' wɩɩ' ye: Nle bhaamɛ̀ɛ̀ gbe n tɔ́' bhɔ tó' wo à gá é, le Aatana leng tɔ́' zí bhɔ n-wùn gi lɛ́ɛ.
32
Sée Aatana-le tɔ́' bhɔ̀' n-wùn gi kwɛi laá, Aatana leng ké zí n lekini n tɔ́ bhɔà à pé. Sée e à bhɔà dɛ́ɛdɛ́ɛnɛ́ é à gá.
33
Nbhà náò, máá tuàn mɔ́à ka kpe gi koo. An lò', ká n guoà, kɛ́ án à pe' Zuifu-bò nɛ̀ kɔɔ' gi fɔ́ɔ́lé ma: án lóii lee' gi, wàa mɔɔii nuá bhi láà, an à peii ka lekini ka nɛ̀ zí dɔ̀yáa gá à-kɔ̀ɔ̀ do láà àle gi le.
34
Án n pe liè dɛ́ɛ' dɔii ka tà, àle ye: ka lɔ̀ɔ̀- ka ké kɛ̂ɛ. Ka lɔ̀ɔ̀- n kɛɛ kɔɔ' gi láà, ka lekini ka lɔ̀ɔ̀- ka ké kɛ̂ɛ àle-kɔ̀ɔ̀ bhà le.
35
È tò' ke ka lɔ̀ɔ̀- ka ké kɛ̂ɛ kwɛi laá, le mɛnó páipái- à gànnu à bhà wo: nbhà kàlengbò' kaá maiá le. Yesu ké Piɛli kpèi e dɔn-wùn-a-yè to' liélé, le é à pe' le (Matie 26:31-35; Maki 14:27-31; Luki 22:31-34)
36
Yesu' à pe' kwɛi, le Simon Piɛli' à bhàgilawo' ye: Gwilinɛ, i lò mɛ́ɛ́? Le Yesu' à yoobɔ' ye: Án lóii lee' gi láà, yáá mɔɔii nuá n wɛì bhi dɔkɔ̀ɔ̀ é àle gi, kɛ́ i nuà n wɛì dɔ̀ya' wo le.
37
Le Piɛli ye: Gwilinɛ, mɛɛ kɛɛ le máá mɔɔ nuá i wɛì dɔkɔ̀ɔ̀ é àle gi, sée ke án mɔɔà n wunbílí nuá i-wùn gi le?
38
Le Yesu ye: Í wɩɩ ye: í mɔɔà i wunbílí nuá n-wùn gi è? Án à zɛ i nɛ̀ sii lekinilèkini tà ma: sánni tɔgɔ́ɔn- nù pe é wɩ́ɩ́, ke yé kpei n dɔn-wùn-a gɛnyààn yaka tóá.