Jean 6

format=text | format=json

← Chapitre 5 | Chapitre 7 →

1
É go' àle gi, Yesu ké lo' Galilee-kɔ̀ɔ̀yí' wò zí à lee wo Tibelia-kɔ̀ɔ̀yí láà à zele tia.
2
É nuu lóà, bhaamɛ̀ɛ̀bò ké nuu à wɛì kpáaá yèèèle. É nuu sɔ́n-wùnbò kɛɛ' woà àng yàànlé bhàyúá-mɛ̀ɛ̀bò bhà ke wò to kélékèlèa láà, àle kɛɛ le wó nuu dɔà à wɛì kwɛi le.
3
É waa' kɔ̀ɔ̀yí láà à zele, le é lo' tɔɔn gwenglé, le é yala' bhi ninà ebhà kàlengbòa le.
4
E nuu kwɛi, ke Paki' é Zuifu-bòà Aatana lɔ̀ɔ̀kɛɛ-kwèèi kpáaá láà, à lóó ke' bhɔ kúlúá.
5
Yesu' e wunlé wala', yéè lɛgaa, ke bhaamɛ̀ɛ̀ ké nuii à pé kpáaá gbùlùùle, le é wɩɩ' Filipu nɛ̀ ye: Ko bhɛlɛ-pɔ̀ɔ̀n lɔ́à mɛ́ɛ́' wo, ke gwiligbá' nuii é, àng tó- pɔɔn bhɛlɛ le?
6
É à peii kwɛi láà, ke à kún-kɔ̀ɔ̀ ké à lekini yàànlé. Kɛ́ é nùù Filipu gidan-bhàgilawo' daaà le.
7
À kɛ̀ɛ̀ kwɛiyè láà à gi, Filipu ké à yoobɔ' à gɔ̀n ye: Ko à pè' kó Denie kàin piilɛ' à búlù lɔ́ laá, àle sínma lefienɛ́ àa mɔɔii lígó sɔ̀ɔ́n bhà, ke mɛ̂ɛ' wó nuii é, àng tó- wo pe dɛ́idɛ̀inɛ́bò sɔlɔ.
8
Filipu' à pe' kwɛi, le Simon Piɛli lɔ́ɔ̀ Andele' é nuu zí Yesu-à kàleng do keá láà, é wɩɩ' Yesu nɛ̀ ye:
9
Minɛ́ ke' zé, búlù solu ni vé kpɛ́ɛ́ piilɛ ké à tà. Kɛ́ pɔɔn láà àle- mɛɛ yɔɔn-à tìngtíng' wó nuii é àng bhà le?
10
Yesu' à pè- àng nɛ̀ àle gi ye: Kà à pe àng nɛ̀ ke wò yalá. Bɩ̂ɩ ké nuu bhi lɛnói mɔɔɔle, le wó yala' à tà le. Sée miɔnbò lesósó ké nuu mɔɔà bhaamɛ̀ɛ̀ wáá solu bhà.
11
Ang tó' bo' yaláá, le Yesu' búlù láà à si', le é à gi-bèaan waa' Aatana nɛ̀, le é à gulu' àng tà le. E vé láà à lekini kɛ̀ɛ̀ zí à-kɔ̀ɔ̀ do láà àle gi, le é à nu' àng nɛ̀, le wó à bhɛlɛ', le é zin' àng kán-nàà tà le.
12
Mɛ̂ɛ' wó nuu bhi láà àng tó' bo' kán-á, le Yesu' wɩɩ' ebhà kàlengbò nɛ̀ ye: Búlù tutubò' to' láà, kà à wóó, ke à ke òo tó gisieá.
13
É à pe' kwɛi, le wó búlù tutu láà à tó woo', le àng kwììbhàyè láà é mɔɔ' gbʋ̀lʋ́ yààn buu-ni-wɛ́ɛ́-piilɛ bhà le.
14
Yesu' sɔ́n' kɛɛ' láà, mɛ̂ɛ' wó à-lèè ye', wo nuu wɩ́ɩ́à wo ké nɛ̀ wo: Mɛ̂ɛ é àle Aatana wʋʋ léban-mɛ̀ɛ̀' à nù lúyáán tà-wùn' bhe láà à gá maiá le.
15
Kɛ́ Yesu' à gànnu' ye: wóò nu e síi, ke wò e tó gwilinɛá laá, le é wala', le é ló dɛ́ɛ wo' e bànàkpɔ́i e doá tɔɔn gwenglé le. Yesu-à tàà yí tà-yè (Matie 14:22-33; Maki 6:45-52)
16
Yáánpa' bhɔ', le Yesu-à kàlengbò' yɔɔ' kɔ̀ɔ̀yí kpúnglé le.
17
Wó bo' daaá góló gi, le wó wɛ̂ɛ dɔ' à gi yí zele Kapɛlɛnau-pɛ̀ɛ̀ bhà za le. Ale' kɛɛii kwɛi láà, ke lɛi' woo tala, kɛ́ ke Yesu òo àng ta bhe.
18
Kɔ̀ɔ̀yí ké nuu lóà tɔɔn dɔá àng gá, ke wàà ké gieii vúvúlé.
19
Wó bo' góló bɛɛn-á kílo solu ɛ́ɛ́n saado yɔ̀ɔ̀nsínmáá, le wó Yesu ye', ke a wolo à lé àng zíà, ke e nuii táásíá yí tà, ke a bhɔ waa lià àng maabhà le. Wó à ye' ke e táásí-ii kwɛi, le súó' daa' àng gi le.
20
Kɛ́ le Yesu' wɩɩ' àng nɛ̀ ye: Nle án bhi le. Kao súóà.
21
Wó tuàn wɩ́ɩ́à wo: wó à sí ke è daa góló gi, le àngbhà góló wun' to', le é zin' sɛ́ɛ́ bhà, le é to' wàà wo ló lià-yèa le. Bhaamɛ̀ɛ̀ kpe ké nuu Yesu guoà
22
À tàalà' bhɔ', bhaamɛ̀ɛ̀ tìngtíng' Yesu' àng to' yí zele za láà, wo à-tùlé ye' wo: góló do-kini-dò' nuu bhi láà, Yesu-à kàlengbò ké lo' à gi wo doá, kɛ́ Yesu lekini-le òo daa àle gi àng pé.
23
Kɛ́ le góló kemò' go' Tibelia, le wó waa' wó búlù bhɛlɛ' lee' gi, ke Gwilinɛ Kpáa' bo à gi-bèaan waaá Aatana nɛ̀ láà à-lèè maabhà le.
24
Mɛ̂ɛbò láà wó à gaa' wo: Yesu ni àbhà kàlengbò ke wàa bhi koo, le àng lekini' daa' gólóbò' nuu láà à gi, le wó lo' Yesu gbóló góá Kapɛlɛnau yí zele tia za le. Sii' àa yɛn à dàà mɛ̂ɛ gi-pɔ̀ɔ̀n
25
Wó à ta' bhi, le wó à bhàgilawo' wo: Kààmɔ, í nù- zía bha-mɛ̀ɛ̀' bhà le?
26
Le é à yoobɔ' ye: Án à zɛ ka nɛ̀ sii lekinilèkini tà ma: káá n guoii ká sɔ́n-wùnbò' à kɛɛ-lèè ye' n kɔ̀ɔ̀tà láà àle-wùn gi. Ká búlù bhɛlɛ' wo', ke ká kan' láà, ka n guoii àle gi le.
27
Kɛ́ án wɩɩ ka nɛ̀ ma: kao bháála kɛɛà lígó ye' é sie-pɔ̀ɔ̀n-a láà àle lengdo-wùn gi. Lígó ye' à zíi- to ke wò sii' àa yɛn à kɛɛ à bhà leekpɔ̀ɔ̀tili gi láà, ká bháála kɛ̂ɛ àle-wùn gi kpáèa le. Sée bhaamɛ̀ɛ̀ gbe' é liangzɛii ka nɛ̀ é, àle lígó suu láà àle nuà ka nɛ̀ le. Atoosiwo bhaamɛ̀ɛ̀ gbe láà, à nɛ Aatana- ebhà gwilinɛnɛ̀-bià dɔyèa àle kɔlé le.
28
Yesu' à pe' kwɛi, le wó à bhàgilawo' wo: Ko bháála-mɛ̀ɛ̀' kɛɛà àle gi sée, ke è Aatana zʋʋ kún-à le?
29
Le Yesu ye: Aatana-à bháála' bhe, àle ka kpɔ́yè tò é nle-mii' bɔyèa é n lé-yèa le.
30
Le wo: I à pè' kwɛi la ò, i sɔ́n-mɛ̀ɛ̀' kɛɛii, ke ko i wʋʋ láà à tò maiá-lèè yeà à bhà le? Ale-lèè' mɛ́ɛ́ le?
31
Atoosiwo ko bhɛ́mabò' nùù pɔɔn' é go' lɔngwɛ́ɛ́ gi, ke wó nuu à leeà Mani-wɛ́ɛ́ láà àle bhɛlɛà fúà tà lii le. Ale kɛɛ le é bɛɛnzɛyèa Aatana-à sɛ́ikwɛ́ gi wo: Aatana ké àng gba' lígó' é go' lɔngwɛ́ɛ́ gi à gá le. Pɔɔn- à kɛɛ ke ko wɩɩ ko: i leng í i pe sɔ́n-wùn ke kɛ̂ɛ ke kó à ye, àle lɛ́ɛ.
32
Wó à pe' kwɛi, le Yesu' wɩɩ' àng nɛ̀ ye: Nle án à zɛ ka nɛ̀ sii lenglèng tà ma: lígó' go' lɔngwɛ́ɛ́ gi láà, Moizi-le òo à nu ko bhɛ́mabò nɛ̀ lii. Kɛ́ n nɛ Aatana lekini' à nu' àng nɛ̀, le é zí lɔngwɛ́ɛ́ gi-lìgó lekinilèkini nuii ka nɛ̀ dɔ̀yáa gá le.
33
Pɔɔn- à kɛɛ ke an àle pe kwɛi, àle ye: Aatana' lígó lenglèng' bɔyèa ke án à peii láà, àle mɛ̂ɛ' é góii lɔngwɛ́ɛ́ gi, ke è sii daa bhaamɛ̀ɛ̀bò gi láà à gá le.
34
É à pe' kwɛi, le wó wɩɩ' à nɛ̀ wo: Gwilinɛ, bhè ko gba lígó suu láà àleá lɛ́ile le.
35
Le Yesu' à yoobɔ' àng gɔ̀n ye: Lígó' è sii daa mɛ̂ɛ gi láà, àle n gá le. Mɛ̂ɛ óó mɛ̂ɛ' è nuà n pé, vɔ́n àa à-mɛ̀ɛ̀ góii koo, sée mɛ̂ɛ' à kpɔ́yè- tóà n lé, yí mi lɔ̀ɔ̀ àa zí à-mɛ̀ɛ̀ kɛɛii gbonggbongle koo.
36
Ka yánwɛ́ɛ́-le ké n yeyèa, kɛ́ ka kpɔ́yè àa n lé ka: sii' àa yɛn, à dàà mɛ̂ɛ gi-mɛ̀ɛ̀' n gá le. Sée má woo àle pe ka nɛ̀ fɔ́ɔ́lé.
37
Kɛ́ àle tó gi, n nɛ- mɛ̂ɛ óó mɛ̂ɛ' à nuà n nɛ̀, à-mɛ̀ɛ̀ ké nuà n pé, sée mɛ̂ɛ' è nuà daai n zele, máá à-mɛ̀ɛ̀ piékɛɛii n wɛì gbonggbongle.
38
Atoosiwo án go' lɔngwɛ́ɛ́ gi, ke mɛ̂ɛ' é n bɔ' láà, án àle zòàwùn kɛ̂ɛ le. Mɔ́ɔ́ nu n lekini n pe zòàwùn-le kɛɛi.
39
Sée mɛ̂ɛ' é n bɔ' láà, e wʋʋ kpɔ' n bhà ye: é bhaamɛ̀ɛ̀ páipái' maakpɔ́yèa n bhà láà, án àngle tó zana' wo lúyáán é à yɛn-kwèèi le. Kɛ́ àngle ke gi òo sieà n kɔ̀ɔ̀tà.
40
E zí kwɛi maiá, mɛ̂ɛ óó mɛ̂ɛ' è nle Aatana gbe n súnmagóà, ke à kpɔ́yè- tóà n lé, à-mɛ̀ɛ̀ ké sii' àa yɛn à sɔlɔà, le an à-mɛ̀ɛ̀ zana lúyáán é à yɛn-kwèèi le. N nɛ Aatana pe zòàwùn' à gi, àle lɛ́ɛ.
41
Yesu' à pe' wo' ye: lígó' go' lɔngwɛ́ɛ́ gi, ke è banná sáalé, àle e gá láàá, Zuifu-bò' nùù wo yuun gi-zààbɔà à gá àle gi wo:
42
Zozɛfu gbe Yesu', ko à nɛ ni à laa-nù tó dɔn láà la ò, àle àa é wo è? Le mɛɛ kɛɛ le è wɩɩ ye: ele ké go' lɔngwɛ́ɛ́ gi, le é zinna' le?
43
Wó nuu à peà kwɛi, le Yesu' à yoobɔ' àng gɔ̀n ye: Kao ka yuun gi-zààbɔà ka lekini tà kwɛi.
44
Atoosiwo mɛngge àa mɔɔii nuá n pé, ke n nɛ' é n bɔ' láà, àle òo zaa gó à-mɛ̀ɛ̀a. Kɛ́ mɛ̂ɛ óó mɛ̂ɛ' è nuà n pé, án à-mɛ̀ɛ̀ zanaà lúyáán é à yɛn-kwèèi.
45
Ale kɛɛ le Aatana wʋʋ léban-mɛ̀ɛ̀bò' à bɛɛnzɛ' woà sɛ́ikwɛ́ gi lii wo: Ang tó páipái- mai síà Aatana lekini' à lé le. Pɔɔn- à kɛɛ ke mɛ̂ɛ óó mɛ̂ɛ' è n nɛ Aatana wʋʋ ma, ke è wɩɩ àbhà mai-wùn bhà, à-mɛ̀ɛ̀- to ke è nu n pé, àle lɛ́ɛ.
46
Òo tó ye mɛngge- yáánpáyè' gá n nɛ Aatana bhà, ke àa nle-mii' án góii à pé é nleá le. Nle án yáánpa' n nɛ bhà le.
47
Án à zɛ ka nɛ̀ sii lenglèng tà ma: mɛ̂ɛ óó mɛ̂ɛ' i kpɔ́yè- tóà n lé, ke i-mɛ̀ɛ̀ yé sii' àa yɛn à sɔlɔ' wo lɛ́ɛ.
48
Atoosiwo lígó' è sii' àa yɛn à daa mɛ̂ɛ gi, àle n gá le.
49
Ko bhɛ́mabò ké Mani láà àle bhɛlɛ' fúà tà, sée àle tó gi, wo nu' gai.
50
Kɛ́ lígó ye' é góyèa lɔngwɛ́ɛ́ gi, ke é yɔɔyèa, ke mɛ̂ɛ' è à bhɛlɛ, à-mɛ̀ɛ̀ àa ga koo, an àle peii é.
51
Sée lígó' góyèa lɔngwɛ́ɛ́ gi kwɛi, ke é yɔɔyèa, ke sii' àa yɛn é à gi láà, àle n gá le. Mɛ̂ɛ óó mɛ̂ɛ' è àle bhɛlɛ, àa gaii gbonggbongle koo. Sée an lígó' nuà, ke è tó bhaamɛ̀ɛ̀bò là à bhà-pɔ̀ɔ̀n-a láà, àle n-wììa le.
52
É à pe' kwɛi, le Zuifu-bò' sɔɔ' wo ké gbègóà wo: Mɛ̂ɛàn é è à-kɔ̀ɔ̀ keeà lɔ, ke è e lekini-wìì-le nu ko nɛ̀ bhɛlɛ-pɔ̀ɔ̀n-a le?
53
Yesu' à pè- àng nɛ̀ àle gi ye: Án à zɛ ka nɛ̀ sii lenglèng tà ma: káó bhaamɛ̀ɛ̀ gbe-wìì-le bhɛ̀lɛ̀', sée ke káó à yuɛn-le mi laá, ke sii' àa yɛn àa daaii ka gi àlei.
54
Mɛ̂ɛ' è n-wìì bhɛlɛà, ke è n yuɛn mià, ke àle-mɛ̀ɛ̀' sii' àa yɛn à sɔlɔ' wo lɛ́ɛ. È tò' kwɛi, án à-mɛ̀ɛ̀ zanaà lúyáán é à yɛn-kwèèi.
55
Atoosiwo n-wìì láà, lígó lekini' à gá, le n yuɛn láà é zí mi-yì lengá le.
56
Mɛ̂ɛ' è n-wìì bhɛlɛ, ke è n yuɛn mi, ko ni à-mɛ̀ɛ̀ ko kɔɔ ké tóà ko ké kwenglé lɛ́ile, yàa káán n bhà, le n lekini máá káán à-mɛ̀ɛ̀ bhà le.
57
N nɛ' é n bɔyèa é, sii' àa yɛn, e à gi. Le sii láà é zí n lekini n gi à sáà gi le. A-kɔ̀ɔ̀ do láà à gi, mɛ̂ɛ' è n-wìì bhɛlɛ, sii do láà e daaà zí à-mɛ̀ɛ̀ leng gi n lekini sáà gi.
58
N-wìì láà àle lígó' é góyèa lɔngwɛ́ɛ́ gi à lekiniá le. Ale àa ye ko bhɛ́mabò' pɔɔn' bhɛlɛ' fúà tà lii láà àle nɛ̀. Atoosiwo àngle ké ga'. Kɛ́ mɛ̂ɛ' è à ye é àle bhɛlɛà, àle-mɛ̀ɛ̀ àa gaii gbonggbongle koo.
59
Yesu' liang' zɛ', ke e bhaamɛ̀ɛ̀ dɔɔii Aatana-kwìle Kapɛlɛnau bhi, àle lɛ́ɛ. Wʋʋ' è sii' àa yɛn à daa mɛ̂ɛ gi
60
Yesu-à kàlengbò' à wʋʋ láà àle ma' kwɛi, le àng kpe kpáa ke' wɩɩ' wo ké nɛ̀ wo: Tóló dɔ̀ wʋʋ suu é àle bhà-yè ké kpókpóá lɛ́! Wáa- mɔɔà àle bhà le?
61
Yesu' bo' à gànnuá e zowɛ́ɛ́ pé ye: ebhà kàlengbò ké kóò kpɔ́ii à-wùn gi kwɛi laá, le é wɩɩ' àng nɛ̀ ye: Án wʋʋ' pe' láà la ò, àle a tó zí kale ka gɛɛnlé màà n-wùn bhà gɛɛn-á la è?
62
Le ká woo nù nle bhaamɛ̀ɛ̀ gbe n ye-le woà, ke án tɔɔnkún-ii án nuu lee' gi fɔ́ɔ́lé láà à gi wɛ? Ka woo à-kɔ̀ɔ̀ keeà lɔ àlei tò?
63
Waa Zaazaa' sii' àa yɛn à daa mɛ̂ɛ gi le. Bhaamɛ̀ɛ̀ bu ye' mɛ̂ɛ bhà kpunglà zé láà, àle àa mɔɔii tɔnɔ kɛɛá Aatana zué. È tò' kwɛi, ke án wʋʋbò' pe' ka nɛ̀ láà, à tó- zìn Waa Zaazaa- sii' àa yɛn à daa' wo mɛ̂ɛ gi láà àle-wùn bhà le.
64
Sée mɛnggoò' ka kpe gi láà, wàa wɩ́ɩ́yèa n-wùn bhà sɛ̀a. Pɔɔn- à kɛɛ ke Yesu' àle pe' kwɛi láà, àle ye: mɛ̂ɛ' wàa nuu wɩ́ɩ́yèa à-wùn bhà sɛ̀a láà, e nuu àng tó dɔn-à à zigó gi fɔ́ɔ́lé. Mɛ̂ɛ lefienɛ́' é nuu à lénù pɔɔn nɛ̀-mɛ̀ɛ̀a láà, e nuu zí à leng dɔn-à fɔ́ɔ́lé.
65
É go' àle gi, le é wɩɩ' ye: Pɔɔn- à kɛɛ ke án à pe' ka nɛ̀ sáaan ma: mɛngge àa mɔɔii nuá n pé, ke n nɛ-le òo à-bhàà daa à-mɛ̀ɛ̀ gi láà, àle lɛ́ɛ.
66
É si' lóó poo àle bhà, Yesu-à kàlengbò láà àng kpulu kpáa ke' káán' wo' à bhà, le wó bo' lò à wɛì-wùn-a le.
67
Yesu' à pè- àle gi ebhà mɛ̂ɛ buu-ni-wɛ́ɛ́-piilɛ' wó to' láà àng nɛ̀ ye: Le kale wɛ, tààn kale káá à pé ke ká ló è?
68
Yesu' à pe' kwɛi, le Simon Piɛli' à yoobɔ' à gɔ̀n ye: Ko lóà wáa pé le, Gwilinɛ Kpáa? Kɛ́ ke sii' àa yɛn à dàà mɛ̂ɛ gi-wʋ̀ʋ̀' go i líílé le.
69
Le kole ko kpɔ́yè' gá i lé, le kó à gànnuyèa ko: ile í Aatana-à yaa-mɛ̀ɛ̀' wò à pe láà à gá le.
70
Piɛli' à pe' kwɛi, le Yesu' wɩɩ' àng nɛ̀ ye: Mɛ̂ɛ buu-ni-wɛ́ɛ́-piilɛ' ká é, nle án kale ka si' bhaamɛ̀ɛ̀ finibhà, ke ká daa n wɛì le. Tààn àa kwɛi è? Kɛ́ mɛngdo ke' ka kpe gi zé, gɔɔ̀yóo-bhààmɛ̀ɛ̀' àleá le.
71
É nùù wɩ́ɩ́à nà Simon Isikalio-mii gbe Zuda' é à lénu' pɔɔn nɛ̀ dɔ̀ya láà àleá le. Sée àbhà mɛ̂ɛ buu-ni-wɛ́ɛ́-piilɛ láà àng gi dini' nuu Zuda láà à gá le.