Jean 8
1
Kɛ́ tɔɔn ke' nuu bhi, wo nuu à leeà Olive-tɔ̀ɔ̀n, le Yesu' lo' à bhà le.
2
Lee' kpɔɔ', le é to' le é ló dɛ́ɛ wo' Aatana-kwìle, le mɛnómɛ̀nó' nu' à lià bhi le. É bo' yaláá, le é gbaan' liangzɛà àng nɛ̀ le.
3
E to' bhi, le Aatana-à tɔ́ng dɔ-mɛ̀ɛ̀bò ni Faliziɛn-bò' nu' nà nɔ́ngnɛ́ ke' wó à kun' kang bhà à gá le. Wó nɔ́ngnɛ́ láà à dɔ' bhaamɛ̀ɛ̀ zué bhi,
4
le wó wɩɩ' Yesu nɛ̀ wo: Kààmɔ, nɔ́ngnɛ́ é, wò gò à kún-i zùàkɛɛ-lèè' bhà é.
5
Sée Moizi' tɔ́ng' dɔ' lii láà, e wɩɩ ye: Yáindɔ-lòò suu' kwɛɛ́ɛ́ é, ko à kùn', kó à zɛ gwɛɛá, ke è ga. Kɛ́ è ile i pé ye: kó à kún lɔ?
6
Wó nùù liang-pɔ̀nglé' yaaà à gɔ̀n kwɛi, ke wò à kún wʋʋ bhà, ke wò nù ló à daai wunmɛ̀ɛ̀bò nɛ̀ le. Kɛ́ le Yesu' e wunlé zinna', le é gbaan' bɛɛnzɛà e kɔɛ́ɛ́á sáalé le.
7
É nuu ke wo à bhàgila lesósó woii à-wùn-a, le é e wunlé wala', le é wɩɩ' àng nɛ̀ ye: Mɛ̂ɛ' ká bhɛ́ láà, mɛ̂ɛ' óó wúnyóo kɛɛ do bhe, i lefɔ́ɔ́lé bhè gwɛɛ bili nɔ́ng é à bhà bhee.
8
É à pe' kwɛi, le é e wunlé zinná dɛ́ɛ ke wo', le é zí gbaan' bɛɛnzɛà sáalé le.
9
Mɛ̂ɛbò láà wó bo' àle maá kwɛi, àng tàkpákpaabò' ló zì' go', le àng paánbò tó' lo' fɛ́lɛ́fɛ̀lɛ̀fɛ́lɛ́lé, le nɔ́ngnɛ́ láà à lengdo' to' dɔɔ Yesu wunlé bhi le.
10
É kɛɛ' kwɛi, le Yesu' e wunlé walá ke wo', le é wɩɩ' nɔ́ng láà à nɛ̀ ye: Nɔ́ngnɛ́, mɛ̂ɛ' wó nu' nà i gá láà, wò mɛ́ɛ́? Tààn i zɛ̀ lɩ́ɩ́á-mɛ̀ɛ̀ òo nù tó àng finibhà è?
11
Le nɔ́ngnɛ́' wɩɩ' ye: Gwilinɛ, n zɛ̀ lɩ́ɩ́á-mɛ̀ɛ̀ òo nù tó wà! Yesu' a pè- à nɛ̀ àle gi ye: N lekini má zí i bhàwùn tó' wo lɛ́ɛ. A-wùn gi, bhè ló, kɛ́ miá wúnyóo kɛɛ' wo koo le.] Yesu' mɔ̀ng màà lúyáán tà-mɛ̀ɛ̀a le
12
É go' bhi, le bhaamɛ̀ɛ̀bò' wó ban' ké tà Yesu lià bhi, é zí liangzɛ dɛ́ɛ wo' àng nɛ̀ ye: Nle án mɔ̀ng màà lúyáán tà-mɛ̀ɛ̀a le. Mɛ̂ɛ' è daaà n wɛì, à-mɛ̀ɛ̀ àa táásí-ii e yán tíibhà. Mɔ̀ng ké maaà à-mɛ̀ɛ̀ tà, le sii' àa yɛn è daa à-mɛ̀ɛ̀ gi le.
13
Yesu' à pe' kwɛi, le Faliziɛn-bò' wɩɩ' à nɛ̀ wo: I tó' woii i lekini séeá lebhà lɛ́ɛ. È tò' àleá, ke i wʋʋ láà àa maiá.
14
Kɛ́ le Yesu' à yoobɔ' àng gɔ̀n ye: Yàa ni máà tó n lekini séeá, n wʋʋ láà e maiá, atoosiwo nle ké n lekini gó-lèè ni n ló-lèè tó dɔn, kɛ́ kale káá n gó-lèè ni n ló-lèè ke dɔn le.
15
Bhaamɛ̀ɛ̀bò- zʋʋgɔɔn kɔɔ' gi ziàn láà, kale ka liang' zɛ n bhà láà, ka à sì àle bhà le. Kɛ́ nle máá mɛngge sɔng pe.
16
Sée an mɛ̂ɛ ye' à sɔng pe zí, ke à pe-lèè' à gá àlei le. Atoosiwo máá n doá, kɛ́ mɛ̂ɛ' é n giela' láà, ko ni àleá kó kiá le.
17
À bɛɛn ké zɛyèa kaà tɔ́ng-sɛ̀ikwɛ́ gi wo: Sée piilɛ wʋʋ- to do wún' bhà láà, ke à-wùn ké maiá.
18
Án n lekini séeá, le n nɛ' é n giela' láà, é zí n séeá le.
19
Yesu' à pe' kwɛi, le wó à bhàgilawo' wo: I nɛ' mɛ́ɛ́ le? Le Yesu' à yoobɔ' àng gɔ̀n ye: Káá n lekini n dɔn, sée káá n nɛ dɔn. Ká woo nù nle n dɔn-à laá, ke ká woo zí n nɛ lekini dɔn-à.
20
Yesu ké wʋʋbò láà à pe' kwɛi, ke e liangzɛii Aatana-kwìle Aatana gbàa-wɛ̀i daa-lé. Kɛ́ mɛngge òo kɔɔ wí à tà tée poo à gi, atoosiwo à pe bha òo woo bhɔ bhe. Yesu- gò tɛ́nglà
21
É go' bhi, le Yesu' à pe' zí àng nɛ̀ ye: Nle má n pe ló' wo é. Sée an lò', ká n guoà, kɛ́ káá n yeii, le ka ga nà ka sɔngá ka bhà le. Atoosiwo án lóii lee' gi láà, káá mɔɔii nuá bhi.
22
É à pe' kwɛi, le Zuifu-bò' wɩɩ' wo ké nɛ̀ wo: Elaò, yéè e leng zɛ' wo, le é wɩ́ɩ́ii ye: e lóà lee' gi láà, kwáá mɔɔii lóá bhi, tààn lɔ?
23
Le é wɩɩ' àng nɛ̀ ye: Kpunglà zé-mɛ̀ɛ̀bò' kale kaá le, kɛ́ nle an gò lɔngwɛ́ɛ́ gi' wo, le án zinna' le. Kale ka kpo- gò lúyáán é àle tà le. Kɛ́ nle n kpo àa góii lúyáán tà zé.
24
A-wùn gi, ka kpɔ́yè-le òo tò' n lé, ke ká à gànnu ka: nle án bhe laá, ká gaà nàa ka sɔngá ka bhà àle gi. Pɔɔn- à kɛɛ ke án à pe' ka nɛ̀ sáaan ma: ká gaà nàa ka sɔngá ka bhà láà, àle lɛ́ɛ.
25
Le wó à bhàgilawo' wo: Le wáa ileá le? Le ye: Pɔɔn do', án daa' à peà ka nɛ̀ à zigó gi lii láà, an àleá le.
26
Án sɔng' yeyèa ka bhà, e kpáaá, le máà zí wún' pe ka nɛ̀, é kpáaá le. Kɛ́ mɛ̂ɛ' é n gieláyèa láà, àle mai-wùn pe-mɛ̀ɛ̀a le. Án wúnbò' mayèa à tà, an àle lengdo pe bhaamɛ̀ɛ̀bò nɛ̀ le.
27
Kɛ́ mɛ̂ɛbò láà wòo à gima wo: Yesu' nùù e nɛ Aatana' à-wùn peà àng nɛ̀ kwɛi lɛ́ɛ.
28
Yesu' à pè- àng nɛ̀ àle gi ye: Ka bò' bhaamɛ̀ɛ̀ gbe dun-á tɛ́nglà, le ka nuu à gànnuà ka: nle án bhe le. À-kwèè do láà à gi, ká zí à gànnuà ka: máá wúngge kɛɛ n lekini tà, kɛ́ n nɛ' wʋʋ' kpɔ' n bhà, an àle pe le.
29
Mɛ̂ɛ' é n giela' láà, à kɔɔ ké n-wùn bhà. Yàa n tóyèa n doá, atoosiwo an à zòàwùn' kɛɛ lɛ́nólɛ̀nó bhà le.
30
Yesu' nuu liangzɛ' woà kwɛi láà, bhaamɛ̀ɛ̀ kpe ké kpɔ' à wʋʋ lé. Yesu-à bhaamɛ̀ɛ̀ gò nuanɛ̀ gi-kɔ̀ɔ̀
31
Yesu' à pè- Zuifu yemò' wɩɩ' à-wùn bhà láà àng nɛ̀ àle gi ye: Ka tò' n wʋʋ tà laá, ke ká nu' tói nbhà kàlengbòa mai lengá.
32
Ka à kɛ̀ɛ̀' kwɛi, ká mai-wùn dɔn-à, le mai-wùn láà è ka go nuanɛ̀ gi le.
33
Le wó à yoobɔ' à gɔ̀n wo: Ablam ginɛ́bò' kole koá la wà! Kóó daa mɛngge gɔ̀n nuanɛ̀ gi do bhe. Mɛɛ kɛɛ le i wɩɩ ye: kó góà nuanɛ̀ gi le?
34
Le Yesu' à yoobɔ' àng gɔ̀n ye: Án à zɛ ka nɛ̀ sii lekinilèkini tà ma: mɛ̂ɛ óó mɛ̂ɛ' è wúnyóo kɛɛ, ke àle-mɛ̀ɛ̀- wúnyóo kɛɛyè gɔ̀n nuanɛ̀ gi' wo lɛ́ɛ.
35
Sée kwíilé àa tó nua-le gɔ̀n gbonggbongle. È tò kwíi-mɛ̀ɛ̀à nɛ́' à gɔ̀n lɛ́ile le.
36
À kɛ̀ɛ̀ kwɛiyè láà à gi, Aatana gbe-le- ka gò' nuanɛ̀ gi, ke káá gó lekinilèkini' wo bhi le.
37
À gàn-le ké n yàànlé ma: Ablam ginɛ́bò' kaá le, kɛ́ n wʋʋ àa waa' wo kaá láà, àle kɛɛ le ká n zɛ-lèè guoii le.
38
Án wún' à-lèè ye' n pe nɛ gɔ̀n, nle an àle pe, le ka leng ká wún' ma' ka pe nɛ tà, ka à kɛɛ le.
39
Yesu' à pe' kwɛi, le wó wɩɩ' à nɛ̀ wo: Ko nɛ' bhe, àle ko bâa Ablam-a le. Le Yesu ye: Ká woo nù tóà Ablam ginɛ́bòa maiá laá, ke à táá-kɔ̀ɔ̀' nuu lii láà, ka leng ka woo àle síà le.
40
Kɛ́ kale ka n zɛ-lèè' guoii le. Sée án mai-wùn' ma' Aatana tà, nle án àle pe' ka nɛ̀, le ká n zɛ-lèè guoii kwɛi le. Sée Ablam-le òo à suu láà àle kɛɛ.
41
È tò' kwɛi, ke káá ka pe nɛ kɛɛ-wùn-le kɛɛii láà wo è? Le wó wɩɩ' à nɛ̀ wo: Kole kwáá nɔnglà-nɛ̀bòa wà! Ko nɛ ké kwɛi do fíole, àle Aatana-á le.
42
Le Yesu' wɩɩ' àng nɛ̀ ye: Aatana' woo nù tóà ka nɛá maiá laá, ke n lɔ̀ɔ̀ ké woo ka kɛɛà, atoosiwo án gò- àle pé, le án nuyèa lúyáán tà le. Mɔ́ɔ́ nu n lekini tà, àle n giela' le.
43
Mɛɛ kɛɛ le káá n wʋʋ gima le? Káá mɔɔ' wo ka tóló dɔá n wʋʋ bhà láà, àle kɛɛ le káá à gima le.
44
È tò' kwɛi, ke ka nɛ' gɔɔ̀yóoá, le ká à pé ke ká ka nɛ láà à zòàwùn kɛɛ lɛ́ɛ. Sée àle ké e pe daa wo' mɛ̂ɛ zɛ-mɛ̀ɛ̀a à zigó gi liilììlii kwɛi. Òo tɩnggbɩɩle sí do bhe, atoosiwo mai-wùn pe-zòwɛ́ɛ́ àa à gwílé. É bele-le peà tée' gi, ke à bhɔ̀a-kpìnì' àleá le. È bele lesósó' pe, le é bele bhɔ̀i-tɔ̀ɔ̀n-a le.
45
Kɛ́ nle án mai-wùn pe' wo' ka nɛ̀ láà, àle kɛɛ le káá wɩ́ɩ́ n wʋʋ bhà le.
46
Tààn wáa ka kpe gi bhɛ́, le é sɔng yeyèa n bhà le? Kɛ́ è tò' zí ke an mai-wùn' pe la ò, mɛɛ kɛɛ le n wʋʋ àa bhɔ ka gi mai bhà le?
47
Mɛ̂ɛ' è go Aatana pé, àle e tóló dɔ à wʋʋ bhà le. Kale káá gó' woii à pé láà, àle kɛɛ le káá ka tóló dɔ à wʋʋ bhà le. Yesu ni Ablam
48
Yesu' à pe' kwɛi, le Zuifu-bò' à yoobɔ' wo: Lɛgaa lɛ́ɛ! Ko à pe' wo ziàn ko: Aatana-wùn kààn kiá-mɛ̀ɛ̀bò' wó Samali láà àle do ke' i gá, le yínaa yóo' i wɛì láà la ò, ko à pè' kwɛi, ke mai àa ko pé è?
49
Le Yesu leng' zí à yoobɔ' ye: Yínaa yóo àa n wɛì, kɛ́ nle ké n nɛ bhɛɛ yaa, le kale ka bhɛɛ go nle n bhà le.
50
Nle máá n lekini tɔ́ guoii, atoosiwo à gùò n nɛ̀-mɛ̀ɛ̀ ké bhe. Ale zí n pe yoobɔ-mɛ̀ɛ̀a le.
51
Án à zɛ ka nɛ̀ sii lekinilèkini tà ma: mɛ̂ɛ óó mɛ̂ɛ' è n wʋʋ ma, ke è à gi-tààsi, à-mɛ̀ɛ̀ àa ga gbonggbongle.
52
Yesu' à pe' kwɛi, le Zuifu-bò' wɩɩ' à nɛ̀ wo: Kwéé à gànnu tò ko: yínaa yóo ké i wɛì maiá. Atoosiwo ko bâa Ablam ké ga', Aatana wʋʋ léban-mɛ̀ɛ̀bò tó ké ga', le ile i wɩɩ ye: mɛ̂ɛ' è i wʋʋ ma, ke è à gi-tààsi, à-mɛ̀ɛ̀ àa ga gbonggbongle la wà!
53
Tààn ile i fìla' gá ko bâa Ablam' é ga' láà àle bhà la è? Aatana wʋʋ léban-mɛ̀ɛ̀bò tó' gayèa lee' bhà láà la ò, e i gi ye: ile i wáaá le?
54
Le Yesu' à yoobɔ' ye: È tò' ye nle án n lekini tɔ́ bhɔii laá, ke n tɔ́ àa pɔnggeá. Kɛ́ n nɛ do' ka à lee kaà Aatana láà, àle n tɔ́ bhɔ le.
55
Sée nle ké à dɔn. Kɛ́ kale káá à dɔn le. An woo nù à peà ma: máá à dɔn laá, ke n leng án woo bele pe-mɛ̀ɛ̀a ye ka nɛ̀. Kɛ́ án à dɔn, le an à wʋʋ ma, le an à gi-tààsi le.
56
È gò' àle gi, ka bâa Ablam ké n nu-kwèèi to' liélé dɔ́ɔ́n-á, le é à gànnu' ye: é à-lèè yeà, le é bhàbhà kun' à-wùn lé le. Sée e nu' à-lèè yei kwɛi maiá, le é e liágo' à-wùn lé le.
57
Yesu' à pe' kwɛi, le Zuifu-bò' wɩɩ' à nɛ̀ wo: Ile-mii' yóó kwee kuà-solu lefienɛ́ káán bhe é la ò, le i wɩɩ ye: ko bâa fɔ́ɔ́lé' é nuu Ablam-a liilììlii láà, í à ye' la è?
58
Le Yesu' à yoobɔ' àng gɔ̀n ye: Án à zɛ ka nɛ̀ sii lekinilèkini tà ma: é nuu ke Ablam òo bhɔ bhe, ke nle ké bhe.
59
É bo' àle peá kwɛi, àng tó' nùù wo pe gwɛɛ' síà, ke wò à bili à bhà woo le. Kɛ́ Yesu ké e bànàkpɔ', le é go' Aatana-kwìle bhi le.