Luc 5
1
Yesu ké nuu kwɛnggei Zenezalɛ-kɔ̀ɔ̀yí kpúnglé, ke bhaamɛ̀ɛ̀ ké gbaanyèa ké bhà à zì kpainkpainle. É nùù wúnsɛ̀' è go Aatana pé láà àle-nàà kpɔ́à àng nɛ̀, le wó nuu tóló dɔà à wʋʋ bhà bhi le.
2
Yéè lɛgaa, ke góló piilɛ ké kpaa yí kpúnglé bhi. Vé zɛ-mɛ̀ɛ̀bò' nuu gólóbò láà à gi, àng tó' woo zinná, ke wò woà songbò zúlú.
3
Mɛngdo ké nuu bhi, wo nuu à leeà Simon. À pe góló láà, Yesu' dàà àle gi, le é wɩɩ' à nɛ̀ ye: Bhè dɔ gbáágbààa ke í à gibhɔnɛ́ ke wo kpúng bhà. Simon' bo' ebhà góló láà à gibhɔá kwɛi, le Yesu' yala' à gi yí tà bhi, le é zí Aatana-à liangzɛ ke wo' tìngtíng' nuu banyèa ké tà yí kpúnglé láà àng nɛ̀ le.
4
Yesu' bo' liang tó zɛá, le é wɩɩ' Simon nɛ̀ ye: Bhè yɔ́n nà gólóá i liélé yí' guluyèa lee' gi tiilɛ́ láà à bhà, ke ká kaà songbò bili bhi, ke ká vé sí.
5
Kɛ́ le Simon' à yoobɔ' à gɔ̀n ye: Kààmɔ, kó yiiyèa yáán gbaànle yí é à pé kɛɛyè bhà, le kóó pɔnggepɔ̀ngge sí-le wo la ò! Kɛ́ yé à pè' kwɛi laá, an songbò é à bili ke woà i wʋʋ láà àle lé le.
6
Simon' bo' à peá kwɛi, le àle ni à bhámò' woà songbò bili' yí bhà bhi, le vé' daa' à gi do mɔɔɔle, le songbò' péé zìgo' le.
7
À kɛ̀ɛ̀ kwɛiyè láà à gi, wo wo kɔizɛ' wo bhámò' to' góló dini gi láà àng nɛ̀, ke wò nu wo tàkún-i. Le àng bhámò' nu', le wó góló piilɛ láà à tó pa' véá, le à tó' yaa' yí tà kpèèèle, le é to' ye yí yéè pɔɔn sí le.
8
Simon Piɛli' àle-lèè ye' kwɛi, é wálá' wo' Yesu kpóng bhà, le é wɩɩ' à nɛ̀ ye: Gwilinɛ, miá dɔ n maabhà. Wúnyóo kɛɛ-mɛ̀ɛ̀' n gá le.
9
Piɛli ké à pe' kwɛi, ke àle ni à bhámò páipái' wó nuu bhi kiá láà, súó' daa àng tó gi bháalé, wó vé sí' wo' kpáaá gbanggbaale láà à-wùn gi.
10
Zebedee gbe Zaki ni Záàn' wó nuu Simon kɔ́ng daa yóóbòa láà, súó ké nuu zí daayèa àng lekini gi kwɛi. Yesu' à pè- Simon nɛ̀ àle gi ye: Miá súó. È sí tenglé bhà, i tóà bhaamɛ̀ɛ̀-vè sí-mɛ̀ɛ̀' gá le.
11
É bo' àle peá kwɛi, wo ló' wo' woà gólóbò láà à dɔi yí kpúnglé, le wó woà pɔnó páipái to' bhi, le wó daa' Yesu wɛì le. Yáánbhàyúá-mɛ̀ɛ̀ do ke tò bhiá-kɔ̀ɔ̀ (Matie 8:1-4; Maki 1:40-45)
12
Yesu ké nuu zí pɛ́ɛ ke yáànbhà kwɛnggei, le yáánbhàyúá-mɛ̀ɛ̀ ke' nu' à pé le. Mɛ̂ɛ láà à bubhà-lèè tó ké nuu tɛ́ɛ́n-á do gbɩlɩɩle. É Yesu ye-le wo', e bhuolá' wo' à wala, le é e wunbílí gbaan' sɛ́ɛ́ bhà, le é bhàiwo' à zì ye: Gwilinɛ, à gàn ké n yàan ma: i wɩ́ɩ́-le tó wò' à bhà, í mɔɔà n tóá kélékèlèa.
13
É à pe' kwɛi, le Yesu' e gban gigbie', le é e kɔɔ zin' à bhà, le é wɩɩ' ye: Má wɩ́ɩ́ à bhà, yé tó kélékèlèa. É àle pe' kwɛi, yáánbhàyúá tó' gó' wo' mɛ̂ɛ láà à bhà sáabhi le.
14
É bo' kɛɛá kwɛi, le Yesu' wɩɩ' à nɛ̀ ye: I lò', miá à gɛingó mɛnggemɛ̀ngge nɛ̀. Kɛ́ í ló i leng gie' woi yíkpáá-mɛ̀ɛ̀ nɛ̀, ke Moizi' sáà' à gie' Aatana-à tɔ́ngá àbhà sɛ́ikwɛ́ gi láà, í àle gó le. I à kɛ̀ɛ̀' kwɛi, le mɛnó- à gànnu wo: yé tó kélékèlèa le.
15
Yàani Yesu' à pe' wo' kwɛi láà àle tó gi, à tɔ́ bhɔyè' nùù daa lesósó' woà à lé le. A-wùn gi, bhaamɛ̀ɛ̀bò ké nuu nuà à lià yèèèle, ke wò à wʋʋ ma, ke è nù àng tó bhiá.
16
Kɛ́ le Yesu' nuu lóà ziàn bhìng-bhà-lèèbò gi, le é nuu bhàiwoà bhi le. Gɛɛnban-mɛ̀ɛ̀ do ke tò kélékèlèa-kɔ̀ɔ̀ (Matie 9:1-8; Maki 2:1-12)
17
Yesu ké nuu Aatana-à liangzɛà kwɛngge láà à gi, ke Faliziɛn-bò ni Aatana-à tɔ́ng dɔ-mɛ̀ɛ̀bò kpe ké bhi. Wo go' Galilee-pɛ̀ɛ̀ ni Zudee-pɛ̀ɛ̀bò tó gi, le àng kemò' go' Zelizalɛm, le wó ké ta' bhi le. É nuu' wo' bhàyúá-mɛ̀ɛ̀bò tóà kélékèlèa láà, mɛnó' nùù Gwilinɛ Kpáa tò kpókpóá-lèè yeà àle bhà le.
18
Wóò lɛgaa, ke mɛnggoò' waa bhi nà gɛɛnban-mɛ̀ɛ̀ doá kpààlà-pɔ̀ɔ̀n tà. Wo nuu sɔ̀ɔ̀ nà à gá kwíle-lèè guoà, ke wò nù à kpáá Yesu zué.
19
Kɛ́ wàa nuu à gie-lèè yeà, atoosiwo bhaamɛ̀ɛ̀bò ké nuu kwíi láà à yeleyèa à lé kpainkpainle. A-wùn gi, wó dàà nà à gá kwíi tà tɛ́nglà' wo, le wó à sáá ke polo', le wó à to' à kpààlà-pɔ̀ɔ̀n tà kwɛi, le wó à gie' kwíi sáá póló-lèè láà à bhà, le wó à zinna' bhaamɛ̀ɛ̀ finibhà Yesu zué le.
20
Yesu' à gaa' ye: mɛ̂ɛ' wó nu' láà, àng kpɔ́yè lekini ké e lé kelekelele laá, le é wɩɩ' gɛɛnban-mɛ̀ɛ̀ láà à nɛ̀ ye: N dɔ́ma, bɔ́n' gó' wo i bhà lɛ́ɛ.
21
Tɔ́ng dɔ-mɛ̀ɛ̀bò ni Faliziɛn-bò' wó nuu bhi láà, wó sɔ̀ɔ̀ wo zʋʋgɔɔn-à àle gi wo: Wáa mɛ̂ɛ é à gá, le è Aatana woo à gi kwɛi le? Wáa bhɛ́i ke- mɔɔ bɔ́n góá mɛ̂ɛ bhà, ke àa Aatana lengdo-leá le?
22
Kɛ́ wó nuu zʋʋgɔɔn-à wún' gá láà, Yesu ké à to' àng gwílé, le é à dɔn', le é wɩɩ' àng nɛ̀ ye: Mɛɛ kɛɛ le zʋʋgɔ̀ɔ̀n suu' kwɛi láà è daa ka gwílé le?
23
E ka gi ka: à-mɛ̀ɛ̀' à kɛɛ-lèè' kpókpóá le? À pè gɛɛnban-mɛ̀ɛ̀ nɛ̀ wo: bɔ́n' gó i bhà láà, àle kpókpóá, tààn à pè à nɛ̀ wo: bhè walá ke í táásí-yè?
24
Wún piilɛ láà à-mɛ̀ɛ̀' kpókpóá le? Kɛ́ sée à gàn- tó ka yàan ka: bɔ́n gò bhaamɛ̀ɛ̀bò bhà sé ké nle bhaamɛ̀ɛ̀ gbe-mɛ̀ɛ̀ n nɛ̀ lúyáán tà zé maiá. É bo', le é wɩɩ' gɛɛn ban-mɛ̀ɛ̀ láà à nɛ̀ ye: Án wɩɩ i nɛ̀ ma: í walá, ke í ibhà kpààlà-pɔ̀ɔ̀n sí, ke í ló i pé kwíle.
25
Yesu' à pe' kwɛi, mɛ̂ɛ láà e to' sáabhi, le é wala' bhaamɛ̀ɛ̀ tó yàànlé, le é nuu kpááyèa pɔɔn' à tà láà, é à si', le é lo' e pé kwíle, ke e Aatana wánglegóii le.
26
À kɛ̀ɛ̀ kwɛiyè láà à-mài ké mɛnómɛ̀nó ni', le mɛnó' nuu Aatana wánglegóà, ke súó' daa àng gi miniminiyèa le. A-wùn gi, wo nuu wɩ́ɩ́à wo: Kwéé lábhili-wùn miniminiyèbò-le ye tenglé wɛ́! Levi dàà Yesu wɛì-kɔ̀ɔ̀ (Matie 9:9-13; Maki 2:13-17)
27
É kɛɛ' kwɛi, le Yesu' go' bhi, le é waa' lɛngge gi, ke wɛ́i kún-mɛ̀ɛ̀ ke' wó nuu à leeà Levi láà e yaa zaa gba kún-bìlong tà le. Yesu' à ye', le é wɩɩ' à nɛ̀ ye: Walá, ke í daa n wɛì.
28
É à pe-le wo' kwɛi, Levi' walá' wo', le é ebhà pɔnó páipái to' bhi, le é daa' Yesu wɛì le.
29
Levi' go' bhi, e Yesu lɔ̀ɔ̀ kpáa kɛɛ' e pé kwíle dɔ̀ya, le é wɛ́i kún-mɛ̀ɛ̀bò, ni bhaamɛ̀ɛ̀ bhɛ́ibò kpe tó lee' à-pɔ̀ɔ̀n bhà le. Mɛ̂ɛbò láà àng tó ké nuu kɔɔ daaà Yesu-nù pé.
30
Kɛ́ òo sɛɛ Faliziɛn-bò ni àng pe gi-mɛ̀ɛ̀ kemò' wó nuu tɔ́ng dɔ-mɛ̀ɛ̀a láà àng nɛ̀. Wó wɩ̀ɩ̀ Yesu-à kàlengbò nɛ̀ àle gi wo: Mɛɛ kɛɛ le ka kɔɔ daa wɛ́i kún-mɛ̀ɛ̀bò ni Aatana-à tɔ́ng sie-mɛ̀ɛ̀bò láà àng pé le?
31
Wó à pe' kwɛi, le Yesu' à yoobɔ' àng gɔ̀n ye: Yúálibò' àng bhàwùn- to lɔ̀tɔlɔ bhà le. Mɛ̂ɛbò' wó kɛ́nɛ́kɛ́nɛ́á, àngle bhàwùn àa tó à bhà.
32
A-kɔ̀ɔ̀ do láà à gi, án nù- wúnyóo kɛɛ-mɛ̀ɛ̀bò' àng guoi, ke àng zowɛ́ɛ́- nù seelá le. Mɔ́ɔ́ nu wúnsɛ̀ kɛɛ-mɛ̀ɛ̀bò-le guoi. Aatana zòàwùn kɛɛ-kɔ̀ɔ̀ zììyè ni à dɛ́ɛyè (Matie 9:14-17; Maki 2:18-22)
33
É go' bhi, le wó zí wɩɩ' Yesu nɛ̀ wo: Le mɛɛ kɛɛ le Záàn-à kàlengbò ni Faliziɛn-bòà kàlengbò-le wò súng waa ziàn, le wò zí dɔ bhàiwòi-wʋ̀ʋ̀ bhɛɛ tà, kɛ́ ke i pe kàlengbò-le ké nà pɔɔn bhɛlɛá kwɛi do le?
34
Wó à pe' kwɛi, le Yesu' à yoobɔ' àng gɔ̀n ye: E ka gi ye: mɛ̂ɛ ké mɔɔà à peá mɛnggeà lê dɔ-mɛ̀ɛ̀bò nɛ̀ wo: wò tó vɔ́n-á, kɛ́ ke wó nuyèa mɛ̂ɛ' àbhà lê dɔi láà, à lekini ké bhi è? Àbin!
35
Kɛ́ bha ke' bhi è bhɔ̀', ke àng yáán- kwii lemɛ̀dɛ gi, ke wa à sí àng kpe gi laá, le wò nuu súng waaà le.
36
Yesu' bo' à peá kwɛi, le é zí pian dɛ́ɛ ke kaan' àng nɛ̀ ye: Mɛngge àa wélé dɛ́ɛ-le péé, ke wò gbàà zìì bhɛ gó à pɛ́ɛ́n-á. Àa àleá, wo wélé dɛ́ɛ láà à sie bhiábhiá, sée ke à pɛ́ɛ́n láà àa ni kún-le ke wo gbàà zìì láà à gá.
37
A-kɔ̀ɔ̀ do láà à gi, mɛngge àa zí wɩ̂ɩ dɛ́ɛ kpɔ́ yí fóló zìì gi. Àa àleá, wɩ̂ɩ dɛ́ɛ ké yí fóló láà à tó wi, le wɩ̂ɩ- wɛin, le pɔɔn piilɛ láà à tó gi- sie le.
38
À kɛ̀ɛ̀ kwɛiyè láà à gi, wò wɩ̂ɩ dɛ́ɛ-le kpɔ̀ yí fóló dɛ́ɛ' gi le.
39
Sée mɛ̂ɛ' ya wɩ̂ɩ zìì gidɔn, à dɛ́ɛ lɔ̀ɔ̀ àa àle-mɛ̀ɛ̀ kɛɛ koo, atoosiwo à-mɛ̀ɛ̀ ké à pe ye: à zììyè' sɛ̀a le.