Luc 9

format=text | format=json

← Chapitre 8 | Chapitre 10 →

1
Yesu ké ebhà kàleng buu-ni-wɛ́ɛ́-piilɛ láà àng tó ban' ké tà kwɛnggei, le é giè yínaa yóobò gɔ̀n-wàà daa' àng gi, le é zí bhàyúá gò mɛ̂ɛ bhà-bhàà daa' àng gi le.
2
É bo', le é àng bɔ' Aatana-à gwilinɛnɛ̀ yàà à bhà-wùn lòlòkpɔ́i, è gò' bhi ke wò bhàyúá-mɛ̀ɛ̀bò tó kélékèlèa le.
3
Wó nuu lóà, e wʋʋ kpɔ' àng bhà ye: Ká lóii táá' gi láà, kao pɔngge kún-à ka kɔɔ pé. Kao tààlà-yìlì ni gbá síà. Kao lígó ni wɛ́i ke síà. Sée mɛngdo òo bhái piilɛ lefienɛ́ síà.
4
Wò ka yagóà kwíi ye' gi, ká tó àle gi flúúlé, ke ka ló-kwèèi- bhɔ le.
5
Ka waaà lee óó lee' gi, ke wòo wɩ́ɩ́ ka-tɔ̀ɔ̀ kún-wùn bhà, ká góà àle-pɛ̀ɛ̀ láà à gi, ká ka gɛɛn maaná bhi-mɛ̀ɛ̀bò tɔ́á, ke àngbhà boi- gó ka gɛɛn bhà, ke wò à-lèè ye à bhà wo: wéé wo leng zɛ' wo lɩ́ɩ́á Aatana zué lɛ́ɛ.
6
Yesu' bo' wʋʋ kpɔ́á ebhà kàlengbò bhà kwɛi, le wó wala', le wó lo' wúnsɛ̀' è go Aatana pé láà à-nàà kpɔ́á pɛ́ɛ bhɛɛ tà dɔ́ɔ̀nle le. Wo nuu zí lóà bhàyúá-mɛ̀ɛ̀bò tóá kélékèlèa lɛnólɛ̀nó gi. Elɔdi ké nuu yaaà zʋʋgɔ̀ɔ̀n tà Yesu-wùn gi (Matie 14:1-12; Maki 6:14-29)
7
Wún páipái' é nuu kɛɛà láà, gwilinɛ Elɔdi' à ma', à pe pèi-wʋ̀ʋ̀ àa nuu à yàànlé. Atoosiwo mɛnggoò ké nuu wɩ́ɩ́à wo: Záàn mɛ̂ɛ zúlú-mɛ̀ɛ̀' ya gó gɔɔ̀le, le ya zana lɛ́ɛ.
8
Le mɛnggoò- wɩɩ wo: Aatana wʋʋ léban-mɛ̀ɛ̀ Eli' é nuu lii láà, àle lébhɔyèa lɛ́ɛ. Le mɛnggoò- zí wɩɩ wo: Aatana wʋʋ léban-mɛ̀ɛ̀ bhɛ́ibò' wó nuu lii láà, àngle do ke' lébhɔyèa le.
9
Kɛ́ le Elɔdi' nuu wɩ́ɩ́à ye: Má woo à pe ma: wò Záàn' à wunbílí káán à lé, ke wa woo à káán é la ò, è tò' kwɛi, ke wáa sée tuàn mɛ̂ɛ ye' án à-wùn maii láà àleá le? Ale kɛɛ le é nuu yáánpà Yesu bhà-lèè guoà le. Yesu-à bhaamɛ̀ɛ̀ wáá solu légba-kɔ̀ɔ̀ (Matie 14:13-21; Maki 6:30-44; Záàn 6:1-14)
10
Yesu-à táá-mɛ̀ɛ̀bò' lo' àbhà nâa sɛ̀ kpɔ́ lià láà, àng sɛsíyè' nu', le wúnbò' kɛɛ' bhía, wó à tó gɛingo' à nɛ̀ le. Wó bo', le é àng si', le é lo' nà àng gá bèka pé pɛ́ɛ' wó nuu à leeà Besaida láà à maabhà le.
11
Kɛ́ bhaamɛ̀ɛ̀ bhɛ́i kpe tó ké à lóyè-tùlé ye', le wó dɔ' a wɛì yèèèle le. Wó waa' à lià, e wɩɩ' àng tò à pé bhi-wùn bhà, le é nuu Aatana-à gwilinɛnɛ̀-wùn gɛingóà àng nɛ̀, le mɛ̂ɛ yemò' àng bhàwùn' nuu tò bhiá-yè bhà, é nuu àng tó tóà kélékèlèa le.
12
E nuu kwɛi, ke yáán' ló zìgó. Yesu-à kàleng buu-ni wɛ́ɛ́-piilɛ láà, wó nù- wun dɔi à tóló lé àle gi, le wó wɩɩ' à nɛ̀ wo: Bhè wʋʋ kpɔ́ mɛ̂ɛbò é àng bhà tò, ke wò ló lígó ni yii-lèè guoá pɛ́ɛbò gi, ninà pàà kpulubò' wó ko maabhà kúlúá zé láà à lé bòo a. Atoosiwo kó lee' gi é, bhìng-bhà-lèè' à gá le.
13
Kɛ́ le Yesu' wɩɩ' àng nɛ̀ ye: Ááo, ka lekini' kà àng gba lígóá le. Le wo: Búlù kpanng solu ni véwɛ́ɛ́ piilɛ kpáólé' ko tà le. Tààn i à pé ke kó ló' wo lígó lɔ́i bhaamɛ̀ɛ̀ kpe kpáalàkpàà é àng tó nɛ̀ la è?
14
Sée miɔnbò' nuu bhi, àng lesósó ké mɔɔà bhaamɛ̀ɛ̀ wáá solu bhà. Yesu-à kàlengbò' à pe' kwɛi, le é wɩɩ' àng nɛ̀ ye: Kà à pe àng nɛ̀ ka: wò yalá ké bhɛɛ gi dɔ́ɔ̀nle kuà-solu solu.
15
É à pe' kɔɔ' gi láà, àbhà kàlengbò' bo' à kɛɛá kwɛi, ke mɛ̂ɛbò láà àng tó páipái- yalá,
16
le é búlù solu ni véwɛ́ɛ́ piilɛ láà à si', le é e wunlé wala', le é lɛgaa' tɛ́ng gi, le é pɔɔnbò láà à gi-bèaan waa' Aatana nɛ̀ le. É bo', le é búlù ni vébò láà à tutu kaan', le é à nu' ebhà kàlengbò nɛ̀, ke wò à gúlú bhaamɛ̀ɛ̀bò láà àng tà le.
17
Mɛnó páipái ké à bhɛlɛ', le wó kan' le. Wó àng kwììbhà' to' ke wò à tutu wóó láà, e mɔɔ' gbʋ̀lʋ́ yààn buu-ni-wɛ́ɛ́-piilɛ bhà. Piɛli ké Yesu tò Aatana-à yaa-mɛ̀ɛ̀a-wùn tàpolo' (Matie 16:13-19; Maki 8:27-29)
18
É nuu kwɛnggei, Yesu ké nuu bhàiwoà e doá lɛngge gi, ke àbhà kàlengbò ké à maabhà bhi. É bo', le é àng bhàgilawo' ye: Bhaamɛ̀ɛ̀bò- à pe ziàn wo: wáa n gá le?
19
Le wó à yoobɔ' wo: Mɛnggoò ké wɩɩ wo: Záàn mɛ̂ɛ zúlú-mɛ̀ɛ̀' nuu láà, àle zanayè' i gá le. Le mɛnggoò- à pe wo: Aatana wʋʋ léban-mɛ̀ɛ̀ Eli' nuu lii láà, àle i gá le. Le àng kemò- wɩɩ zí wo: Aatana wʋʋ léban-mɛ̀ɛ̀ bhɛ́ibò' nuu fɔ́ɔ́lé láà, àngle do ke zanayè' i gá le.
20
Wó à pe' kwɛi, le Yesu' zí àng bhàgilawo' ye: Le kale wɛ, ká wɩɩ ka: wáa n gá le? Le Piɛli' à yoobɔ' ye: Wò Aatana-à yaa-mɛ̀ɛ̀ Klisi' à pe láà, àle i gá le. Yesu ké e ga-kɔ̀ɔ̀ ni e zana lóó pe' (Matie 16:20-28; Maki 8:30-9:1)
21
Piɛli' à pe' kwɛi, le Yesu' e kɔɛ́ɛ́ gie' àle ni à bhámò nɛ̀ sɛ́ɛ́ gi gilígilílé ye: Kao àle peà mɛngge yàan.
22
É bo' à peá kwɛi, le é wɩɩ' zí ye: Nle bhaamɛ̀ɛ̀ gbe n wɛ̀ilèè yè miniminiyèa-wùn ké bhe. Mɔaagbebò oo, ni yíkpáá-mɛ̀ɛ̀bòà wunmɛ̀ɛ̀bò oo, ni tɔ́ng dɔ-mɛ̀ɛ̀bò oo, àng tó páipái ké kɔɔ káán-à n lé, le wò n zɛ le. Kɛ́ wò bò' n zɛá kwɛi, án góà gɔɔ̀le à yáángɛɛn yakanàà-kwèèi, le an zana le.
23
É zí bo', le é à pe' mɛ̂ɛ' wó nuu bhi láà àng tó nɛ̀ ye: Mɛ̂ɛ óó mɛ̂ɛ' i à peà ye í daaà n pe gi, í zʋʋ gó i lekini-wùn lé, ke lee- kpɔɔà kɔi dolodolo, í i zɛ̀ à bhà-yìlì sí ye n nɛ̀, ke í táásí n gbóló tà.
24
Atoosiwo mɛ̂ɛ óó mɛ̂ɛ' è wɩ́ɩ́à ye é e leng wunbílí wolo laá, à-mɛ̀ɛ̀ wunbílí ké tóà à gi. Kɛ́ mɛ̂ɛ ye' è wɩ́ɩ́à e leng wunbílí tò à gi-wùn bhà n-wùn gi, àle-mɛ̀ɛ̀- laà le.
25
Tààn mɛngge- lúyáán tà-pɔ̀ɔ̀n tó páipái sɔ̀lɔ̀', kɛ́ ke à-mɛ̀ɛ̀- e lekini-le gisie, ke òo la leekpɔ̀ɔ̀tili gi la ò, ke à tɔnɔ' nù- tói à bhà mɛɛá le?
26
Pɔɔn- à kɛɛ ke an àle pe kwɛi, àle ye: nle bhaamɛ̀ɛ̀ gbe án nu dɛ́ɛ woà lúyáán tà mɛ̂ɛnɛ̀ kɛɛi, ke má dɔ n nɛ Aatana-à gwilinɛnɛ̀-dɔ̀ gi, ke àbhà kɩ́ɩ́labò' wó yaa àbhà yaa gi, ke wúnyóo àa zin àng bhà láà, wo n wɛì yèèèle. Kɛ́ mɛ̂ɛ óó mɛ̂ɛ' é yɛ́ɛ kɛɛii dɔkɔ̀ɔ̀ é à gi n tɔ́ pè e bhà-wùn-a, ɛ́ɛ́n ke é yɛ́ɛ kɛɛii nbhà liangzɛ-wùn-a laá, n lekini an nu láà à woà kwee' gi, án zí yɛ́ɛ kɛɛà à-mɛ̀ɛ̀ tɔ́ pè n bhà-wùn-a.
27
Sée án à zɛ ka nɛ̀ sii tà ma: mɛ̂ɛ' wó dɔɔ zé é, àng kemò' bhi, àngle wàa gaii, ke àng yáán òo pá Aatana-à gwilinɛnɛ̀ bhà bhe. Yesu gigálá-kɔ̀ɔ̀ (Matie 17:1-8; Maki 9:2-8)
28
Lóówun do yɔ̀ɔ̀nsínma' bo' gieá Yesu' liang' zɛ' láà à zìpieta, le é Piɛli ni Záàn ni Zaki-nù lee', le é lo' nà àng gá bhàiwo lià tɔɔn gwenglé le.
29
É nuu bhài láà à woà tée' gi, le à wɛí-lèè' gala', le à bubhà-gbàà tó zán' nuu dɔà púúá pàpàpàle le.
30
Wóò wo káá' wo, ke àle ni bhaamɛ̀ɛ̀ piilɛ ké liangzɛii kiá. Aatana wʋʋ leban-mɛ̀ɛ̀ Moizi ni Eli' wó nuu lii láà,
31
àngle wó nuu bhi, le Aatana-à mɛ̂ɛnɛ̀ zán' nuu dɔà àng tà le. Yéè ló' wo Zelizalɛm, ke wò à zɛ bhi, ke é bhɔ' wún' gi, è tó à wun bàn péng-kɔ̀ɔ̀a láà, wó nùù àle-wùn peà le.
32
E nuu kwɛi, ke yi' dɔ Piɛli ni à bhámò gɔ̀n sia. Kɛ́ wó zana', wo Yesu ye', ke Aatana-à mɛ̂ɛnɛ̀ zán ké dɔyèa à tà, ke àle ni mɛ̂ɛ piilɛ láà wo kiá bhi le.
33
Mɛ̂ɛbò láà wóò gó Yesu lià tée' gi, le Piɛli' wɩɩ' à nɛ̀ ye: Kààmɔ, ko tò zé-yè ké tóà sɛ̀a lɛ́! Kó gbàà gbáiwa yaka dɔà, ke à do- tó i peá, ke à do- tó Moizi peá, ke à do- tó Eli peá. Kɛ́ é nuu à pe' woà kwɛi láà, yàa nuu à gimaà e leng pé.
34
E to' à pè kwɛi lià, le loo' yaa' àng tà zɔíínlé le. Yesu-à kàlengbò láà wó à gaa' wo: loo' yaa àng tà kwɛi laá, le súó' daa' àng gi le.
35
Wóò wo tóló dɔ, ke wʋʋ ke ké góii loo láà à gi, ke e wɩ́ɩ́ii ye: Nbhà nɛ́' án à yaayèa nbhà yaa gi, àle é. Ká ka tóló dɔ àle wʋʋ bhà le.
36
Wʋʋ láà é bo' wɩ́ɩ́á kwɛi, wóò lɛgaa ke Yesu lengdo' ya tó bhi le. Kɛ́ wó wún' à-lèè ye' láà, wó go' bhi, wo à to' wo zʋʋ pé, wòo à gɛingó mɛnggemɛ̀ngge nɛ̀ tée poo àle gi. Yínaa yóo' nuu nɛ́ ke' à wɛì à tò kélékèlèa-kɔ̀ɔ̀ (Matie 17:14-18; Maki 9:14-27)
37
Yesu ni àbhà kàleng yaka láà wó nuu tɔɔn yɔɔà à tàalà, le bhaamɛ̀ɛ̀' gbulu' kpáaá, le wó lo' dɔi à gɔ̀n zaá le.
38
Wó ké ta', le mɛngge' nuu bhaamɛ̀ɛ̀bò finibhà bhi láà, é to' le é gbala' ye: Kààmɔ, an bhài' woii i zì le, bhè n gbenɛ́ é à gaa wɛ̀i bhà, atoosiwo nbhà nɛ́wɛ́ɛ́ ké kwɛi do fíole.
39
Kɛ́ le yínaa yóo- daa à tà ziàn, le è to le è gbala, le è kpìlìkpìlì go ye maa' daa mɛ̂ɛ tà, è gò' bhi le à biín fou- bhɔ, le yínaa láà à gò à tà-lèè- gbɔɔn miniminiyèa, ke ya bo bhɛbò ni kpinibò kpɔ́á à bhà le.
40
Án nù- nà à gá ibhà kàlengbò nɛ̀ àlei, le án bhàiwo' àng zì, ke wò yínaa láà à kɛɛ à wɛì la wà! Kɛ́ wàa mɔɔyèa à bhà.
41
Mɛ̂ɛ láà é bo' à peá kwɛi, le Yesu' wɩɩ' ebhà kàlengbò nɛ̀ ye: Wún gbègó kpàkpà kɛɛ-kɔ̀ɔ̀ yóobò' ká tenglé-yààn é à gi é, e ka gi ye: án tóà ka wɛì flúúlé, le an to ka-gbà bun-à dʋ́ʋ́-kwèè ni kwee gifɩɩ tóá kwɛi kwɛi la è? É bo', le é wɩɩ' mɛ̂ɛ láà à nɛ̀ ye: Bhè nu nà ibhà nɛ́ láà à gá zé.
42
Nɛ́ láà é nuu yɔ́n-à Yesu gi, le yínaa yóo' à lépɛlɛ' sáalé, le nɛ́' sɔɔ' kpìlìkpìlì góà kpókpóá le. Kɛ́ le Yesu' wɩɩ' yínaa láà à tà, le nɛ́ láà é to' bhiá, le é à kɔ́nɔ́wo' à nɛ nɛ̀ le.
43
Ale' bo' kɛɛá kwɛi, mɛnó páipái ké nuu màiwoà Aatana tò kpókpóá-kɔ̀ɔ̀ miniminiyè láà à bhà. Yesu ké e ga-kɔ̀ɔ̀ ni e zana lóó pe piilɛnàà wo' (Matie 17:22-23; Maki 9:30-32) Yesu' nuu sɔ́n-wùnbò' kɛɛà kwɛi láà, mɛnómɛ̀nó ké woo tuàn màiwoà à bhà à-wùn gi. Kɛ́ le é to' le é wɩɩ' ebhà kàlengbò nɛ̀ ye:
44
Kale kà ka tóló dɔ máà wún' pe ka nɛ̀ é à bhà sɛ̀a, ke ka zʋʋ òo gó à gá. Án wɩɩ ka nɛ̀ ma: wo nle bhaamɛ̀ɛ̀ gbe n lédɔà bhaamɛ̀ɛ̀bò nɛ̀.
45
Kɛ́ àbhà kàlengbò wàa nuu à wʋʋ láà à gimaà. À gi ké nuu àng gi tíi bìlìbìlìyèa, le wàa nuu à zíà dɔn-à le. Sée wo nuu súóà à bhàgilawo-wùn-a, ke è à zíà pe àng nɛ̀. Wáa dɔ̀lèè' kpáèa le? (Matie 18:1-5; Maki 9:33-37)
46
É go' bhi, le Yesu-à kàlengbò' sɔɔ' wo ké gbègóà wo: Mɛ̂ɛ' kó zé é, wáa dɔ̀lèè' kpáaá, le è gie mɛnó tà le?
47
Wó nuu ké gbègóà wún' gi láà, Yesu ké to' le é à dɔn', le é nɛ́ pɩ́sɩ́ɩ́nɛ́ ke si', le é à dɔ' e liélé, le é wɩɩ' àng nɛ̀ ye:
48
Mɛ̂ɛ óó mɛ̂ɛ' è bhɛɛ yaa nɛ́ pɩ́sɩ́ɩ́nɛ́' kwɛi é à suu bhà n-wùn gi, ke ya bhɛɛ yaa n lekini' n bhà lɛ́ɛ. Sée mɛ̂ɛ óó mɛ̂ɛ' è bhɛɛ yaa n bhà kwɛi, ke ya bhɛɛ yaa mɛ̂ɛ' é n bɔ' láà àle bhà lɛ́ɛ. À kɛ̀ɛ̀ kwɛiyè láà à gi, mɛ̂ɛ ye' é mɛnó gòzíàa ka finibhà láà, àle-mɛ̀ɛ̀ dɔ̀lèè' kpáaá Aatana zué le. Mɛ̂ɛ' wàa yaayèa ko gɔ̀n gwili-yàn gi, àng zi ké ko pé (Maki 9:38-40)
49
Yesu' bo' à peá kwɛi, le Záàn' wɩɩ' ye: Kààmɔ, kó mɛngge ye', ke e yínaa yóobò kɛɛii i-tɔ̀ gi, sée ke yàani ko wɛì i pé. Ale kɛɛ le kó à pe' à nɛ̀ ko: òo à kɛɛà koo le.
50
Kɛ́ le Yesu' wɩɩ' Záàn nɛ̀ ye: Kao à kɔɔ síà à bhà. Atoosiwo mɛ̂ɛ ye' àle àa yaayèa ka gɔ̀n gwili-yàn-le gi, ke àle-mɛ̀ɛ̀ zi ké ka pé. Samali-pɛ̀ɛ̀ do ke ké koo' Yesu yagó-wùn-a
51
Yesu gò kpunglà zé ke è ló lɔngwɛ́ɛ́ gi lóó' bhɔ' kúlúá, le é e zʋʋ gbaan', le é wala', le é lo' Zelizalɛm le. É nuu lóà, e gielá-mɛ̀ɛ̀ kemò bɔ' e liélé.
52
É mɛ̂ɛbò' àng bɔ' láà, wó lo' wó waa' Samali-pɛ̀ɛ̀ do ke láà à gi, le wó gbaan' Yesu yagó-lèè guoà le.
53
Kɛ́ pɛ́ɛ-mɛ̀ɛ̀bò wòo wɩ́ɩ́ à-tɔ̀ɔ̀ bhɔ̀ wo tà-wùn bhà, é nuu ló' woà Zelizalɛm láà à-wùn gi.
54
Yesu-à kàleng piilɛ' wó nuu àng leeà Záàn ni Zaki láà, wó à gaa' wo: pɛ́ɛ láà à gi-mɛ̀ɛ̀bò' koo wo-tɔ̀ɔ̀a kwɛi laá, le wó wɩɩ' Yesu nɛ̀ wo: Gwilinɛ, í wɩ́ɩ́à à bhà ke kó à pe ko: pai- gó lɔngwɛ́ɛ́ gi, ke è àng tó bhɛlɛ è?
55
Wó à pe' kwɛi, le Yesu' seela' àng tà, le é wɩɩ' àng nɛ̀ sɔbhɛɛ gi le.
56
Wó go' bhi, wó lò- pɛ́ɛ bhɛ́i ke' gi le. Dàà Yesu wɛì-kɔ̀ɔ̀ (Matie 8:19-22)
57
Wo to' zaá, le mɛngge' wɩɩ' Yesu nɛ̀ ye: I lóà lee óó lee' gi, án lóà i wɛì bhi.
58
Kɛ́ le é à yoobɔ' à gɔ̀n ye: Sáwánɛ́bò tó ni pe yɛɛ ké bhe, le maabò tó ni pe kwêe' bhe le. Kɛ́ nle bhaamɛ̀ɛ̀ gbe nle laá, wun dɔ̀ à lé-pɔ̀ɔ̀n lefienɛ́ àa nle n gɔ̀n.
59
É go' bhi, le é wɩɩ' mɛ̂ɛ bhɛ́i ke nɛ̀ ye: Bhè daa n wɛì. É à pe' kwɛi, le mɛ̂ɛ láà é wɩɩ' ye: Gwilinɛ, bhè dɔ gbáágbààa ke í i kɔɔ gó n zì, ke án ló líe n nɛ ga tà, ke án nuu daaà i wɛì.
60
Kɛ́ le é à yoobɔ' à gɔ̀n ye: Bhè i kɔɔ gó mɛ̂ɛ' wó gayèa Aatana gɔ̀n láà àng zì, ke àngle wò woà gewààbò bii le. Kɛ́ ile bhè ló Aatana-à gwilinɛnɛ̀-wùn lòlò' kpɔ́á le.
61
É go' bhi zí, le mɛngge bhɛ́i ke' wɩɩ' ye: Án daaà i wɛì, gwilinɛ, kɛ́ bhè dɔ gbáágbààa ke án ló líe yué daai koó kwíle-mɛ̀ɛ̀bò nɛ̀.
62
Kɛ́ le Yesu' à yoobɔ' à gɔ̀n ye: Mɛ̂ɛ óó mɛ̂ɛ' ya mini bɔ-pɔ̀ɔ̀ kpɔ́ e gbanlé, ke è lɛgaa e zíà, ke àle-mɛ̀ɛ̀' kwii' wo kɩ́ɩ bhà lɛ́ɛ. A-kɔ̀ɔ̀ do láà à gi, lɛgàà zíà-mɛ̀ɛ̀ àa mɔɔ Aatana-à gwilinɛnɛ̀-kɩ̀ɩ̀ bhà.