Marc 13
1
Yesu' nuu góà Aatana-gbùnng gi, le àbhà kàleng do ke' à pe' à nɛ̀ ye: Kààmɔ, bhè kwíi tiàntiànlebò' wó dɔɔ é, ni à dɔ̀a-gwɛ̀ɛ̀ sɛ̀sɛ̀bò láà à tó gaa lɛ́ɛ.
2
É à pe' kwɛi, le Yesu' à yoobɔ' à gɔ̀n ye: Kwíi kpákpaabò láà, í àng yeii è? Án wɩɩ i nɛ̀ ma: wo à tó páipái wíà tɛ̀nɛ̀kɛ́ntɛ̀nɛ̀kɛ́nlé, le wò à yaa kpùlù tà, le à dɔ̀a-gwɛ̀ɛ̀ do lefienɛ́ àa tó yaayèa kélé koo le. Wɛ̀i-wùnbò' è kɛɛà fɔ́ɔ́lé, ke lúyáán léyaalé- nuu bhɔà (Matie 24:3-14; Luki 21:7-19)
3
Yesu' go' bhi, le é lo' yalái Olive-tɔ̀ɔ̀n bhà Aatana-gbùnng tée gi, le Piɛli ni Zaki ni Záàn leni Andele wó à bhàgilawo' piilɛ gi wo:
4
Wúnbò' í à pe' sáaan láà la ò, è kɛɛà bha-mɛ̀ɛ̀' bhà le? Le à kɛɛ bha- bhɔ̀' kúlúá, ko à súnmagóà mɛɛ ni mɛɛ bhà le?
5
Wó à bhàgilawo' kwɛi, le Yesu' à yoobɔ' àng gɔ̀n ye: Ká ka leng kún sɛ̀a, ke mɛngge òo ka yínímaa gó.
6
Atoosiwo bhaamɛ̀ɛ̀ ké nuà n-tɔ̀ gi kpeá, le wò wɩɩ wo: wole wó n gá le. Wò wʋʋ' peà, ke wò bhaamɛ̀ɛ̀ kpe kpáalàkpàà tó zʋʋ síà à gá, àle lɛ́ɛ.
7
È gò' bhi, ká gwili daa-wùn maà tée' gi, ɛ́ɛ́n ke ka gwili gɔn-vììnbò maà, ka gwílé òo múúwoà, atoosiwo àle gò à bhà-kɔ̀ɔ̀ àa bhe. Kɛ́ sée àle àa tóii lúyáán léyaa bha lengá kwɛi gɛngdo.
8
Lùu ke ké gwili daaà lùu ke tà, le gwilinɛ ke- zí gwili daa gwilinɛ ke tà le. Sɛ́ɛ́ ké lóà viin-á lɛnggoò gi bòo, le vɔ́n- lo daaá ziàn le. Kɛ́ àle tó- tóà ye nɛ́ kpɔ́-gwìlé-yùà zigóyè' à nɛ̀ le.
9
Ká ka zʋʋ kpɔ́ ka leng gi. Pɔɔn- à kɛɛ ke an àle pe kwɛi, àle ye: wo lóà nà kaá lɩ́ɩ́-tèng bhà. Wo ka maaà Aatana-kwììbò gi. Wo lóà zí nà kaá lùu wunlé-mɛ̀ɛ̀bò ni gwilinɛbò zué n-wùn gi. Kɛ́ wò à kɛ̀ɛ̀' kaá kwɛi, le ka to n séeá àng zué le.
10
A-lèè ké à bhà zí, ke wúnsɛ̀' è go Aatana pé láà, àle-nàà- kpɔ́ líe fɔ́ɔ́lé lùu tó páipái gi-mɛ̀ɛ̀bò nɛ̀, ke lúyáán léyaa bha- nuu bhɔà le.
11
Wò à pè' zí wó lóà nà kaá lɩ́ɩ́-tèng bhà kwɛi, síka òo tóà ka gi, ka wʋʋ' peà bhi láà à-wùn gi. Kɛ́ Aatana lekini- wʋʋ' daaà ka zowɛ́ɛ́ pé bha láà à bhà, ká àle pe le. Atoosiwo Aatana- Waa Zaazaa' à daaà ka gi láà, àle liang yoo dɔà ka biinlé le. Kale káá liangzɛii ka leng tà tée láà à gi.
12
À bha láà è bhɔ̀', nɛ́ ni dóo ké wo ké lédɔà ga nɛ̀, le nɛ́ nɛ- e lengà nɛ́ lédɔ, ke wò à zɛ le. Náò ké zí waláà wo kpɔ́-mɛ̀ɛ̀bò pé, le wò àng lédɔ, ke wò àng zɛ le.
13
Ka sàn ké mɛnómɛ̀nó kɛɛà n-wùn gi. Kɛ́ mɛ̂ɛ ye' è n-wùn kún-à kpókpóá kelekelele, ke è waaà nàa à léyaalé láà, àle-mɛ̀ɛ̀- laà le. Aatana wòò à gi-pɔ̀ɔ̀n tàsalayè (Matie 24:15-28; Luki 21:20-24)
14
À bha láà è bhɔ̀', wo Aatana wòò à gi-pɔ̀ɔ̀n tàsalatásalayè yaaà lee' àa à yàlèèa láà à gi. (Sée mɛ̂ɛ' í sɛ́ikwɛ́ é à-wʋ̀ʋ̀ peii, í à gima nà à zíàa.) Kɛ́ ka à yeà tée' gi, ke pɔɔn tàsalayè láà ya yaa bhi kwɛi, mɛ̂ɛ' ka tóà Zudee lùu gi, ká daa kai, ke ká ló ka bànàkpɔ́i tɔɔn gbaan gi.
15
Mɛ̂ɛ' i zí tóà yaa ibhà kwíi sáá tà-lèè báibài gi kwɛpoo à gi, i-mɛ̀ɛ̀ miá zinná, ke í sɔɔ pɔngge sí lià i pé kwíle.
16
Sée mɛ̂ɛ ye' i tóà boi, miá sɛsí, ke í ló ibhà gbàbhuu síi pée koo.
17
À tée láà à gi, nɔ́ngbò' wò tóà gwíyèa, ni nɛ́- tóà àng yemò' àng gɔ̀n yɔ́n lé, è tóà àngle gɔ̀n wɛ̀iyè-leá wɛ́ tò!
18
À kɛ̀ɛ̀ kwɛiyè láà à gi, ká bhàiwo, ke wúnbò láà wòo kɛɛ níní kpáa waa tée gi.
19
Atoosiwo wɛ̀i-wùn suu' è kɛɛà tée poo à gi láà, à wosí ké tóà miniminiyèa. Aatana' pɔnó daa' tée' gi lúyáán zigólé liilììlii láà, é si' àle bhà, ke è zin nàa tenglé bhà, wɛ̀i-wùn' kwɛi láà àle yɔ̀ɔ̀nsínma òo woo kɛɛ lii do bhe, sée àle suu ke àa tuàn kɛɛà àle zìpieta gbonggbongle koo.
20
Kɛ́ Gwilinɛ Kpáa- bha yóo láà à ke káányè' gá à lé, é e zòà-mɛ̀ɛ̀bò' àng si' à gi bhaamɛ̀ɛ̀bò finibhà láà àng-wùn gi le. Yàa woo nù àle kɛɛà kwɛi, ke mɛnggemɛ̀ngge àa woo laii.
21
À bha láà è bhɔ̀', mɛngge- à pè' ka nɛ̀ ye: Klisi- zé' wo laá, ɛ́ɛ́n ke mɛngge- zí à pe ye: è tiilɛ́' wo laá, ka kpɔ́yè òo tóà à ke lé.
22
Atoosiwo leng tò Klisi-a-mɛ̀ɛ̀bò ni Aatana wʋʋ kuan-mɛ̀ɛ̀bò ké waláà kpeá, le wò sɔ́n-wùnbò ni lábhili-wùnbò kɛɛ, le è to ye wóò Aatana zòà-mɛ̀ɛ̀bò lefienɛ́ tó wunbílí gisie à gá le.
23
Kɛ́ kale laá, ká yaa ka zʋʋá. Má wúnbò láà àle tó tó liélé dɔ́ɔ́n-á, le má à pe ka nɛ̀ lɛ́ɛ. Bhaamɛ̀ɛ̀ gbe nu bha (Matie 24:29-31; Luki 21:25-28)
24
Kɛ́ wɛ̀i-wùn níníwɛ́ɛ́yè' án à pe' láà, àle kɛɛ lóó- bò' zin-á kélé, yáán ké talaà tíiá bìlìbìlìle, mɛ̂ɛ àa bhí-ii koo,
25
mɛɛ́ɛ́bò ké góà lɔng bhà, le wò banna sáaá, le minimini-pɔ̀ɔ̀nbò' lɔngwɛ́ɛ́ gi, àng tó- go gbóló gi le.
26
Wò lɛgaaà tée láà àle gi, ke nle bhaamɛ̀ɛ̀ gbe-mɛ̀ɛ̀ án nuii loo tà tɛ́nglà gwilinɛnɛ̀-nù gi nà nbhà mɛ̂ɛnɛ̀ kɛɛ-wàà kpókpóá le.
27
Ale' kɛɛà kwɛi láà, ke má nbhà kɩ́ɩ́labò bɔ sɛ́ɛ́ ni lɔngwɛ́ɛ́ nààlé tó lé, le wò n zòà-mɛ̀ɛ̀bò' wò góà zaawun yisɛ tó bhà láà àng ban ké tà n lià le. Wún súnmagò bhúlu tolo bhà-yè (Matie 24:32-35; Luki 21:29-33)
28
Máà wún kpɔ̀ɔ̀bhà' kpɔ́ bhúlu tolo yaa-wùn-a é, ká mai sí àle bhà le. Atoosiwo bhúlu gbaanbò' pɩ́ɩ́à à bhà téei, ke è kwɛ́ dɛ́ɛ yaa láà, ke à gàn' daa ka yàan ka: lóo' zinná tó wo.
29
A-kɔ̀ɔ̀ do láà à gi, án wúnbò' pe' ka nɛ̀ ma: e kɛɛà láà, ka lekini ká à yeà tée' gi ka: e kɛɛii laá, à gàn- tó ka yàan ka: nle bhaamɛ̀ɛ̀ gbe n nu gi' bhɔ kúlúá, le má yaa gbɛ̀ɛɛ bhà le.
30
Án à zɛ ka nɛ̀ sii tà ma: wúnbò láà à tó ké kɛɛà, ke dɔkɔ̀ɔ̀ é à gi-mɛ̀ɛ̀bò tó wòo ga bhe.
31
Wánglafila, sɛ́ɛ́ ni lɔngwɛ́ɛ́ tó ké gbuluà, kɛ́ n wʋʋ-le àa góii gbonggbongle. Yáán tò kwíinɛ nuyè gɔ̀n-kɔ̀ɔ̀ (Matie 24:36-44)
32
È gò' zí àle gi, à ye' è zin n nu lóó ni n nu lɛ́ɛ́lɛ́ɛ́ lenglèng-le bhà láà, n nɛ Aatana lengdo' àle dɔn le. Mɛngge bhɛ́i ke àa àle dɔn. Yàani àbhà kɩ́ɩ́labò' wó lɔngwɛ́ɛ́ gi, ni nle-mii lefienɛ́' án à gbeá láà, kongge kwáá àle dɔn.
33
À kɛ̀ɛ̀ kwɛiyè láà à gi, ká yaa ka zʋʋá, ke ká ka yáán tó. Atoosiwo káá lóó láà à dɔn.
34
À lébhà ké tóà ye mɛngge' lóii táá gi à nɛ̀, ke è ebhà kwíi tó, ke è à pe kwíilé maakɛɛ-mɛ̀ɛ̀ nɛ̀ ye: è yaa e zʋʋá.
35
A-kɔ̀ɔ̀ do láà à gi, án wɩɩ ka nɛ̀ ma: ka leng ká yaa ka zʋʋá. Atoosiwo káá kwíinɛ nu bha dɔn. È nu yáánpa oo, è nu gbɛi zué oo, è nu tɔgɔ́ɔn fɔ́ɔ́ wʋʋá oo, ɛ́ɛ́n è nu zí yué oo, káá à ke dɔn.
36
A-wùn gi, ká à kɛ̂ɛ sɛ̀a ke, è nu' woà ka kààgiá láà, yòo ka ta yi gi.
37
Án wʋʋ do' peii ka nɛ̀ é, an àle pe mɛnó páipái nɛ̀ le. Án wɩɩ ma: ká yaa ka zʋʋá.