Jean 11
1
Mɛngge' nuu Betani, wo nuu à leeà Lazaa. À laànɛ́-loòbò piilɛ ké nuu zí péng bhi, wo nuu mɛngdo leeà Mali, le wó nuu mɛ̂ɛ dini leeà Maati le.
2
Mali láà àle làsikɔlɔ wɛin' Gwilinɛ Kpáa gɛɛn tà dɔ̀ya, le é e wunkwɛ́ gie' à bhà le. É nuu kwɛnggei, ke kángwa kpókpó ké Lazaa bhà,
3
le à laànɛ́-loòbò láà wó mɛ̂ɛ bɔ' Yesu lee lià, wo: Gwilinɛ, i dɔ́ma' zé é, kángwa ké à bhà kpókpóá loô o.
4
Yesu' bo' à maá kwɛi, le é wɩɩ' ye: Kángwa ye láà, àa tóii àle bhà. Kɛ́ àle- Aatana tɔ́ bhɔ' woà, le è zí à gbe leng tɔ́ bhɔ à pé le. A-wùn gi, òo walá ke è ló bhi zólé.
5
Sée Maati ni Mali ni Lazaa láà, àng-wùn ké nuu Yesu gɔ̀n kpókpóá.
6
Kɛ́ àle tó gi, é bo' kángwa tò Lazaa bhà-wùn maá, e yii' bhi piilɛ,
7
le é nuu à peà ebhà kàlengbò nɛ̀ ye: Kwàa sɛsí, ke kó ló dɛ́ɛ wo Zudee lùu gi tò!
8
É à pe' kwɛi, le àbhà kàlengbò' wɩɩ' à nɛ̀ wo: Kààmɔ, Zuifu-bò ké nuu à pé ke wò i zɛ gwɛɛ bìlì i bhà-yèa kála do é à gi é, le í zí wɩ́ɩ́ii ye: kó sɛ dɛ́ɛ sí, ke kó ló àng pé lùu gi la è?
9
Le Yesu' à yoobɔ' ye: Lɛ́ɛ́lɛ́ɛ́ buu-ni-wɛ́ɛ́-piilɛ-le àa tó yáángɛɛn doá ziàn è? Mɛ̂ɛ' è táási yáán gi, à gɛɛnlé àa maa, atoosiwo lɛi ké to pólóyèa à-mɛ̀ɛ̀ tà, le è lee ye e liélé le.
10
Kɛ́ mɛ̂ɛ' è táási gbɛi gi, àle gɛɛnlé- maa lɛi- tó' wo talayèa tíiá à-mɛ̀ɛ̀ tà láà à-wùn gi le.
11
É bo' à peá kwɛi, le é zí wɩɩ' àng nɛ̀ ye: Ko dɔ́ma Lazaa' yizɛ, kɛ́ an lò, ke án à zana.
12
Le àbhà kàlengbò wo: Gwilinɛ Kpáa, è tò' ke e yi-le zɛii, ke e laà àlei.
13
Sée Yesu-le' nùù woo à ga-wùn' peà le. Kɛ́ le àngle wó nuu zʋʋgɔɔn-à wo: é nùù yánwɛ́ɛ́ bhà-yì' à zɛ-wùn bhɛ́i peà le.
14
Yesu' à pè- àng nɛ̀ àle gi tàpúúá do ye: Lazaa' ga' wo le.
15
Kɛ́ máá nuu' wo' bhi láà, e sɛɛyèa n nɛ̀ ka-wùn gi, é kɛ̂ɛ kwɛi ke ka kpɔ́yè- nù tó n lé kelekelele. Kɛ́ kwàa ló-le wo zin-i bhi.
16
Yesu' à pe' kwɛi, le Toma' wó nuu à leeà Pɛ̂ɛnnɛ́ láà, é wɩɩ' e bhámò kàlengbò nɛ̀ ye: Konó kwàa ló gwilinɛ wɛì, ke wò à zɛà lee' gi, wò mɛnó ko zɛ bhi do. Yesu' ga-mɛ̀ɛ̀ zana-mɛ̀ɛ̀ ni sii' àa yɛn à daa mɛ̂ɛ gi-mɛ̀ɛ̀a le
17
Yesu' lo', e waa' bhi, ke Lazaa-gèè' woo yáángɛɛn yisɛ kɛɛ à kpɔ̀lèè gó lià.
18
Sée Betani-lèè láà e nuu Zelizalɛm-pɛ̀ɛ̀ maabhà. Ang finibhà àa nuu kílo yaka lefienɛ́ bhɔà.
19
À kɛ̀ɛ̀ kwɛiyè láà à gi, Zuifu-bò kpe ké nuu nuyèa yèèèle Maati ni Mali sɛ̀ɛgíigɔ̀n gó lià àng laànɛ́ láà à-wùn gi.
20
Maati' bo' Yesu wàà bhi-wùn maá, le é lo' dɔi à gɔ̀n zaá le. Kɛ́ Mali-le ké to' yaláyèa kwíle.
21
Maati' Yesu ta', le é wɩɩ' à nɛ̀ ye: Gwilinɛ Kpáa, í woo nù tóà zé laá, ke n laànɛ́ àa woo gaii.
22
Kɛ́ kó dɔɔ lefienɛ́' wo é, à gàn ké n yàan ma: i wún óó wún' peà Aatana nɛ̀, è à kɛɛ' wo i nɛ̀ le.
23
Le Yesu' à pe' à nɛ̀ ye: I laànɛ́ láà è nù zanai.
24
Le Maati ye: À gàn-le ké n yàan ma: è nù zanai ga-mɛ̀ɛ̀bò tó zana bha bhà lúyáán yɛn-kwèèi.
25
Yesu' à pè- à nɛ̀ àle gi ye: Wò à pè' ga-mɛ̀ɛ̀bò zana-mɛ̀ɛ̀, ke wò nle n pe le. Wò zí à pè' sii' àa yɛn à dàà mɛ̂ɛ gi-mɛ̀ɛ̀, ke wò nle n pe le. Mɛ̂ɛ' à kpɔ́yè- to n lé, yàa ni éè ga, à-mɛ̀ɛ̀ ké sii' àa yɛn láà à sɔlɔà.
26
Sée mɛ̂ɛ óó mɛ̂ɛ' à kpɔ́yè' n lé, ke é sii láà à sɔlɔyèa, àle-mɛ̀ɛ̀ àa gaii gbonggbongle koo. Án wún' peii láà, i kpɔ́yè ké à lé è?
27
Le Maati' à yoobɔ' à gɔ̀n ye: Iin, Gwilinɛ Kpáa, án à gànnu ma: Aatana gbe Klisi' à nu-wùn' nuu bhe láà, àle i gá le. Yesu ké Lazaa ga wòsi'
28
Maati' bo' à peá kwɛi, le é lo' e lɔ́ɔ̀ Mali leei, le é wɩɩ' à nɛ̀ piilɛ gi ye: Gwilinɛ' waa zé, e i leeii.
29
Mali' bo' àle maá, e walá' wo' zólé, le é lo' Yesu lià le.
30
Atoosiwo e nuu kwɛi, ke Yesu òo sɔɔ pɛ́ɛ yáànbhà bhe, ke Maati' à ta' lee' gi láà, e tuàn bhi.
31
Zuifu-bò' nuu Mali tàga lià kwíle láà, wó à walà zólé-lèè ye' ke yéè wolo lúulé, le wó dɔ' à wɛì, ke wo zʋʋgɔɔn-ii wo: è ló' woii wosíi Lazaa bu tà lɛ́ɛ.
32
Kɛ́ Mali' waa' Yesu' nuu lee' bhà láà à gi, ke è yáánpá à bhà, le é bhuola' à gɛnpé, le é wɩɩ' à nɛ̀ ye: Gwilinɛ Kpáa, í woo nù tóà zé laá, ke n laànɛ́ àa woo gaii.
33
Yesu' à gaa' ye Mali ké wosí-ii, ninà Zuifu-bò' wó nuu à wɛì láà àng tóá laá, wɛ̀i ké ban' à lekini tà bháalé, le à gwílé' múúwo' le.
34
É àng bhàgilawò- àle gi ye: Ká à kpɔ̀lèè gò- mɛ́ɛ́? Le wó à yoobɔ' à gɔ̀n wo: Gwilinɛ Kpáa, bhè nu kó ló, ke í à-lèè gaa.
35
Le Yesu leng' wosi' le.
36
Zuifu-bò' nùù à peà àle gi wo: Kà lɛgaa lɛ́ɛ. À lɔ̀ɔ̀-le' nùù à kɛɛà wɛ́!
37
Le àng kemò wo: Ale-mii' é yánwili láà à yán lépolo' é la ò, yòo mɔɔ pɔngge kɛɛá, ke mɛ̂ɛ ye é à leng- zí la kángwa é à gɔ̀n è? Lazaa zana-kɔ̀ɔ̀
38
É nuu ke wɛ̀i ké ban dɛ́ɛ woii zí Yesu tà, le é lo' zin-i à bu kpɔ́-lià le. Yɛɛ pɔ̀n tɔɔn gi-yè' nuu bu láà à gá, le wó nuu gwɛbílí do bhuoyèa à lé le.
39
Wó waa' bhi, le Yesu' wɩɩ' ye: Kà gwɛɛ é à gó bhi. É à pe' kwɛi, le nɔ́ngnɛ́ ye' wó nuu à leeà Maati, ke é nuu mɛ̂ɛ' é ga' à laànɛ́á láà, é wɩɩ' ye: Gwilinɛ, à wàà' nù bhɔ zigó yíiín. Atoosiwo é ga', à yáángɛɛn yisɛnàà' tenglé le.
40
Kɛ́ le Yesu' wɩɩ' à nɛ̀ ye: Mɔ́ɔ́ à pe i nɛ̀ ma: i kpɔ́yè- tò' n lé, í Aatana tò kpókpóá-lèè yeà è?
41
É bo' à peá kwɛi, le wó gwɛɛ láà à go' bhi, le Yesu' lɛgaa' tɛ́ng gi, le é wɩɩ' ye: N nɛ, má i wánglegó í wɩ́ɩ́yè' gá nbhà bhài wʋʋ bhà láà à-wùn gi.
42
À gàn ké nle n yàan ma: í wɩɩ n wʋʋ bhà lɛ́ile. Kɛ́ an à ye é àle peii kwɛi bhaamɛ̀ɛ̀bò' kɔnɔyèa n zì zé é àngle-wùn gi le. È tò' kwɛi, le wò à gànnu wo: ile í n bɔyèa maiá le.
43
Yesu' bo' bhàiwoá kwɛi, le é gbala' kpókpóá ye: Lazaa, bhè wolo.
44
Le Lazaa' wolo' le. À gɛɛn ni à kɔɔbò ké nuu yeleyèa wélé gɛɛn tutuá, ke gbàà pɛ́ɛ́n ke ké yeleyèa à wɛí. Le Yesu' wɩɩ' mɛ̂ɛ' wó nuu bhi láà àng nɛ̀ ye: Kà à póló, ke è ló. Yàngbha yàà Yesu bhà-yè (Matie 26:1-5; Maki 14:1-2; Luki 22:1-2)
45
Zuifu-bò' wó nuu nuyèa Mali-nù lià, Yesu' sɔ́n' kɛɛ' láà, wó à-lèè ye', e to' àng kpe tó kpɔ̀ à lé gɛɛn-á.
46
Kɛ́ mɛnggoò-le wó go' bhi, wo ló' wo' Faliziɛn-bò pé, le Yesu' wún' kɛɛ' láà, wó à gɛingo' àng nɛ̀ le.
47
Yíkpáá-mɛ̀ɛ̀bòà wunmɛ̀ɛ̀bò ni Faliziɛn-bò' bo' àle maá kwɛi, wo Sanedɛnɛ tó ban' wo' ké tà, le wó wɩɩ' wo: Kó à kún lɔ? Atoosiwo mɛ̂ɛàn láà e sɔ́n kɛɛii miniminiyèa.
48
Ko à tò' nàa bhi kwɛi, ke mɛnó páipái- wɩ́ɩ́ à-wùn bhà, e sieà Wɔlɔm-mɛ̀ɛ̀bò' wó ko wunlé láà àng nɛ̀, le wò nu, le wò koà Aatana-kwìì kpáa ni koà lùu é à tó wi à-wùn gi le.
49
Kɛ́ mɛngge' nuu àng kpe gi bhi, wo nuu à leeà Kaifu. Ale nuu àngbhà yíkpáá-mɛ̀ɛ̀ kpáèa kwee láà à tà, le é wɩɩ' àng nɛ̀ ye: Kale káá pɔngge dɔn' wo le.
50
À gàn àa ka yàan ka: e fìláá ka bhà, ke mɛngdo-kini-dò- ga mɛnó-wùn gi, kɛ́ ke lùu gbànggbààyè é àle tó gi òo nù sie è?
51
Sée Kaifu' à pe' wo' kwɛi láà, àle òo gó e leng gi. Kɛ́ é nuu' wo' yíkpáá-mɛ̀ɛ̀ kpáèa kwee poo à tà láà, àle kɛɛ le é Aatana wʋʋ léban' e tíibhà kwɛi le. Atoosiwo é wʋʋ' pe' láà, à zíà leng' nuu bhe, àle ye: à-lèè ké nuu à bhà, ke Yesu- ga, ke è nù tó Zuifu-bò tó páipái bhà-sààa le.
52
Sée é ga' wo' láà, òo à wo Zuifu-bò lengdo-wùn gi, kɛ́ Aatana-à náò' wɛinnáyèa lúyáán tà-lèè tó páipái gi láà, é gà- àngle tó-wùn gi, ke è àngle ni Zuifu-bò kɔɔ wí ké tà, ke àng tó- nù tó mɛngdoá le.
53
É si' yáángɛɛn láà àle bhà, Zuifu-bòà wunmɛ̀ɛ̀bò wʋʋ' mɔɔ' wo' Yesu zɛ-wùn bhà le.
54
Ale kɛɛ le Yesu òo lébhɔ kpunglé Zuifu-bò kpe gi koo le. É go' Betani bhi-le bhà, e ló' wo' bèka pé pɛ́ɛ' wò à lee Efalaimu láà à gi, le é mɔ' bhi kià nà ebhà kàlengbòa le. Sée Efalaimu-pɛ̀ɛ̀ láà e yaayèa bhìng bhà lùu nààlé.
55
E nuu kwɛi, ke Zuifu-bòà Paki bha ke' bhɔ kúlúá, le bhaamɛ̀ɛ̀ kpe' go' lùu gwílé yèèèle, le wó lo' Paki bhàkɔ́ngwoi Zelizalɛm, ke wò nù bɔ́n gò wo bhà-sààbò gó fɔ́ɔ́lé le.
56
Wo nuu Yesu guoà, le wò à pe wo ké nɛ̀ ziàn, ke wo dɔɔ Aatana-kwìle wo: È ka gi ye: yéè sɛ' sí, ke è nu Paki tà la è?
57
Sée e nuu kwɛi, ke yíkpáá-mɛ̀ɛ̀bòà wunmɛ̀ɛ̀bò ni Faliziɛn-bò' bo à peá wo: wò lòlòkpɔ́, ke è tò' ye Yesu' lee' gi, mɛngge ké à-lèè dɔn, è à pe, ke wò nù à kún.