Luc 17

format=text | format=json

← Chapitre 16 | Chapitre 18 →

1
È gò' àle gi, Yesu ké wɩɩ' zí ebhà kàlengbò nɛ̀ ye: Wúnbò' è bhaamɛ̀ɛ̀ daa wúnyóo gi láà, mɛ̂ɛ- à kún-à kɔɔ' gi, ke gwɛɛ- yaa à-nàà lé, àle-kɔ̀ɔ̀ lekini' àa bhe le. Kɛ́ mɛ̂ɛ dàà à gi-yè gɛɛn- dɔà mɛ̂ɛ' à gwenglé láà, ke àle-mɛ̀ɛ̀à lángga' lɛ́ɛ.
2
Sée mɛ̂ɛ' wó ye náò pɩ́pɩ́nɛ́bò nɛ̀ kpɔ̀ n lé-zàà tà láà, mɛ̂ɛ' è tóà àng ke gò zaa gi-mɛ̀ɛ̀a kwɛi, lángga' è à-mɛ̀ɛ̀ kún-à láà, à nààlé àa tóii. Wò woo gwɛbílí kábháko dùn' à-mɛ̀ɛ̀ vele bhà, ke wò à lébili nà à gá kɔ̀ɔ̀yí wɛ́ɛ́ laá, àle ké woo tóà à-mɛ̀ɛ̀ bhà fìla lefienɛ́á.
3
À kɛ̀ɛ̀ kwɛiyè láà à gi, ká táásí ka yákiia. È tò' zí ke i laànɛ́ do ke' bhi, è wúnyóo kɛɛ laá, í liè dɔ à tà. È wɩ̀ɩ̀' i pe bhà, ke è e kɔɔ gó e sɔng lé laá, í à bhàwùn tó.
4
Yàani yéè zí wúnyóo kɛɛ i gá gɛnyààn saapiilɛá yáángɛɛn doá, kɛ́ ke è nu ziàn i pé à tó gi dolodolo ye: má daa i lé, kɛ́ ibhà lɩ́ɩ́ ké sɛ̀a, máá à kɛɛii kwɛi koo laá, à-lèè ké à bhà ke í à-mɛ̀ɛ̀ bhàwùn tó. Kpɔ̀ Aatana lé-yè kpɔ̀ɔ̀bhàkpɔ̀ pɔ́nglɔ-wɛ́ɛ́á-yè
5
É go' àle gi, le Yesu-à táá-mɛ̀ɛ̀bò láà wó wɩɩ' à nɛ̀ wo: Gwilinɛ Kpáa, bhè dɔ gbáágbààa ke kpɔ̀ Aatana lé-zòwɛ́ɛ́' é ko gwílé láà, í à tàkpɔ́ ko gɔ̀n.
6
Kɛ́ le Gwilinɛ Kpáa' à yoobɔ' àng gɔ̀n ye: Kpɔ̀ Aatana lé-zòwɛ́ɛ́' é ka gwílé láà, yàa ni yéè tó lefienɛ́ wo pɩ́sɩ́ɩ́nɛ́pɩ̀sɩɩnɛ́á ye pɔ́nglɔ-wɛ́ɛ́ nɛ̀ laá, ká mɔɔà à peá yílí kpáa' é dɔɔ é à nɛ̀ ka: gwewaa' í dɔɔ láà, bhè gó sɛ́ɛ́ gi, ke í ló gbaan-i kɔ̀ɔ̀yí wɛ́ɛ́ tiilɛ́, le è lo ka wʋʋ lé le. Bhaamɛ̀ɛ̀bò wánglegó-kpàn ké Aatana lé è?
7
È tò' zí ke mɛ̂ɛ' ká zé é, mɛngge' bhi, ibhà gùá-mii ké lóyèa ibhà mini bɔi, ɛ́ɛ́n ke e lóyèa ibhà tolo-pɔ̀ɔ̀n maakɛɛi, è gò' boi, ke è waa kwíle yáánpa la ò, ile-mii' í à pàtɔnɔng-a láà, ile í à peà à nɛ̀ ye: è nu váánlé, ke è pɔɔn bhɛlɛ la è?
8
Àbin, wánglafila, i à pe' woà à nɛ̀ ye: è boi-gbàà gó e bhà, ke è i léguo, ke í pɔɔn bhɛlɛ le. I bò' lígóá, ke è nuu yaláà, ke è e pe bhɛlɛ.
9
Í bháála' nu' ibhà gùá-mii nɛ̀ kwɛi láà, è à tó kɛ̀ɛ̀', ke àle wánglegó-kpàn ke àa i lé. Tààn àa kwɛi ziàn è?
10
Ka leng pe- zí kɔɔ do láà àle gi le. An wʋʋ' peà ka nɛ̀, ka bò' àle tó gi-wùn kɛɛá laá, ká à pe ka: gùá bhɛ́iwɛ́ɛ́' koá le. Wún yemò' à kɛɛ-kpàn' nuu ko lé láà, ko àle lengdo' kɛɛyèa le. Kwáá wánglegó-mɛ̀ɛ̀a. Yesu ké yáánbhàyúá-mɛ̀ɛ̀ buu to' kélékèlèa
11
Yesu' nuu ló' woà Zelizalɛm za láà, à gieyè ké bɔ' Samali sɛ́ɛ́ ni Galilee sɛ́ɛ́ nààlé.
12
É nuu sɔɔà pɛ́ɛ ke láà à yáànbhà, le yáánbhàyúá-mɛ̀ɛ̀ buu' nu' dɔi à gɔ̀n zaá le. Kɛ́ wo dɔ' à gá dɔ́ɔ́n-á,
13
le wó sɔɔ' à leeà lòlò gi wo: Gwilinɛ Yesu oo, bhè ko gaa wɛ̀i bhà a.
14
Yesu' àng ye', le é wɩɩ' àng nɛ̀ ye: Kà ló, ke yíkpáá-mɛ̀ɛ̀bò- ka gaa. Wó nuu lóà, wo wo káá' wo' wo leng bhà, ke wa tó kélékèlèa le.
15
À kɛ̀ɛ̀ kwɛiyè láà à gi, mɛngdo ke' nuu àng finibhà, àle' à gaa' ye: yé tó kélékèlèa laá, le é sɛi' e gbólóá, ke e Aatana wánglegóii lòlò gi le.
16
É waa' Yesu lià, le é bhuola' à gɛnpé, le é à wánglego' le. Sée Samali-mii' nuu àleá le.
17
Yesu' à pè- àle gi ye: Bhaamɛ̀ɛ̀ buu' wó nuu láà la ò, àng tó òo tó' wo kélékèlèa la è? Le mɛ̂ɛ sɔisɛ paán láà, àngle wò mɛ́ɛ́?
18
Mɛɛ kɛɛ le mɛ̂ɛ paánbò láà àngle do ke zʋʋ òo zana sɛì e gbólóá ke è nu Aatana wánglegói-wùn-a, ke àa lùu bhɛ́i gi-mii é àleá le?
19
Yesu' bo' à peá kwɛi, le é wɩɩ' mɛ̂ɛ' é nuu nuyèa láà à nɛ̀ ye: À gàn- tó i yàan ye: i kpɔ́yè' n lé láà, ya i la' wo lɛ́ɛ. Bhè walá ke í ló. Aatana-à gwilinɛnɛ̀ yàà à bhà-kɔ̀ɔ̀ (Matie 24:23-28, 37-41)
20
É go' bhi, le Faliziɛn-bò' Yesu bhàgilawo' wo: Aatana-à gwilinɛnɛ̀- yaaà à bhà mɔ̀bhà' wo le? Wó à pe' kwɛi, le Yesu' à yoobɔ' àng gɔ̀n ye: Aatana pe gwilinɛnɛ̀ láà è à pè' é yaaà à bhà, mɛngge àa à yàà à bhà-lèè yeii gààànle.
21
A-wùn gi, mɛngge àa à peii wo: kà lɛgaa, è zé' wo le. Ɛ́ɛ́n wo: è tiilɛ́' wo le. Atoosiwo gwilinɛ' é góii Aatana pé láà, e ka finibhà zé.
22
Yesu' bo', le é wɩɩ' ebhà kàlengbò nɛ̀ ye: Bha ke' bhi, è bhɔ̀', ká wɩ́ɩ́à ka: ka dɔà kɔi, ke bhaamɛ̀ɛ̀ gbe pe- yaaà à bhà bha' bhà láà, ká yáánpá à zɔ́ɔ́lé pɩ́ɩ́nɛ́ lefienɛ́ bhà, ká à-lèè guoà, kɛ́ káá à-lèè yeii.
23
Wo à peà ka nɛ̀ bha láà à bhà wo: Kà ló kpooi tiilɛ́, ɛ́ɛ́n wo: kà kpoo zé. Kɛ́ wò à pè' ka nɛ̀ kwɛi, kao bàlàsíà, ke ká ló bhi.
24
Atoosiwo la pàipài góyè gi- to kúlúá lɔngwɛ́ɛ́ gi kɔɔ' gi, kɛ́ ke wò à zán ye sɛ́ɛ́ nààlé zía ni zía tó bhà láà, bhaamɛ̀ɛ̀ gbe lekini pe- zí tóà kwɛi' wo àbhà yáán wolo-kwèèi le.
25
Kɛ́ tenglé-yààn é à gi-mɛ̀ɛ̀bò- bo' woà à gá líe fɔ́ɔ́lé, le wò à wɛ̀ikɛ̀ɛ̀ miniminiyè wo le.
26
Sée bhaamɛ̀ɛ̀ gbeà yáán wolo bha láà è bhɔà tée' gi, wún' é kɛɛ' Noe-kwèè tà lii láà, àle sínma' kɛɛà à tée láà à gi le.
27
Atoosiwo é nuu Noe-kwèè tà, bhaamɛ̀ɛ̀bò ké nuu pɔɔn bhɛlɛà, le wó nuu wɩ̂ɩ mià, le wó nuu lê síà, le wó nuu woà náò dɔà gɔnɔ bhà le. Wó tò- nà àleá kwɛi flúúlé, le Noe sɔ̀ɔ̀ yítà-gɔ̀ɔ̀ gi-kwèèi' bhɔ' le. É bo' sɔɔá bhi, ke la kpáalàkpàà láà è ban, le yí' pa' mɔɔɔle, le é mɛ̂ɛ' wó to' láà àng tó páipái zɛ' le.
28
Bhaamɛ̀ɛ̀ gbeà yáán wolo bha láà è bhɔ̀' kúlúá, e tóà zí ye mɛ̂ɛ' dɔ Lɔti-kwèè tà. Atoosiwo à tée láà à gi, bhaamɛ̀ɛ̀bò ké nuu zí pɔɔn bhɛlɛà, le wó nuu wɩ̂ɩ mià, le wó nuu pɔɔn lɔ́à, le wó nuu pɔɔn lóódɔà, le wó nuu bʋʋ kpɔ́à, le wó nuu kwíi dɔà le.
29
Kɛ́ Lɔti' go' Sodɔm kwee' gi, gwɛɛ' è dolo láà à bii oo, ni pai oo, à tó ké nuu góà lɔngwɛ́ɛ́ gi, le é nuu bannáà bùlùbùlùle ye la nɛ̀ pɛ́ɛ láà à tà, le é bhaamɛ̀ɛ̀' nuu bhi àng tó páipái zɛ' le.
30
Bhaamɛ̀ɛ̀ gbeà yáán- woloà kwee' gi, è tóà à-kɔ̀ɔ̀ do láà àle gi le.
31
À-kwèèi láà è bhɔ̀', mɛ̂ɛ' è tóà yaayèa ebhà kwíi sáá tà-lèè báibài gi, à-mɛ̀ɛ̀ òo à peà ye é yɔɔ ke é sɔɔ kwíle ebhà pɔɔnbò' to' bhi à sí lià. A-kɔ̀ɔ̀ do láà à gi, mɛ̂ɛ' è tóà boi, à-mɛ̀ɛ̀ òo sɛíà ke è ló dɛ́ɛ wo e pé kwíle.
32
Wún' kɛɛ' Lɔti-à nɔ́ng gɔ̀n lii láà, ka zʋʋ- zana à gá.
33
Atoosiwo mɛ̂ɛ' è e lekini la-lèè guoà, à-mɛ̀ɛ̀ wunbílí ké tóà à gi, kɛ́ mɛ̂ɛ ye' è wɩ́ɩ́à e wunbílí tò à gi-wùn bhà, àle-mɛ̀ɛ̀- laà le.
34
Án à zɛ ka nɛ̀ sii tà ma: mɛ̂ɛ piilɛ' wò tóà kpááyèa sua do tà gbɛi poo à gi, mɛngdo ké lóà ye gbʋ́ʋ' mɛ̂ɛ sí, le mɛ̂ɛ dini- to le.
35
Nɔ́ngbò piilɛ' wò tóà wúnnglé, mɛngdo ké lóà kwɛi, le mɛ̂ɛ dini- to le.
36
Miɔnbò piilɛ' wò tóà bʋʋ do gi, mɛngdo ké lóà, le mɛ̂ɛ dini- to le.
37
Yesu' à pe' kwɛi, le àbhà kàlengbò' à bhàgilawo' wo: Gwilinɛ, wúnbò láà àle tó- kɛɛà mɛ́ɛ́' wo le? Le é à yoobɔ' àng gɔ̀n ye: Ká mai sí lùbhabò bhà. Atoosiwo wii-gèè- to lee' gi láà, wò bàn ké tà bhi' wo le.