Luc 2

format=text | format=json

← Chapitre 1 | Chapitre 3 →

1
À bha láà à bhà, gwilinɛbòà gwilinɛ' wó nuu à leeà Sezaa Wogisi láà, e lòlòkpɔ́-mɛ̀ɛ̀bò daa' ye: wò sɛ́ɛ́ tà-mɛ̀ɛ̀bò tó páipái núnú.
2
Bhaamɛ̀ɛ̀ núnú-kɔ̀ɔ̀ suu láà à fɔ́ɔ́lé' woo tuàn kɛɛà bhi lɛ́ɛ. E nuu kwɛi, ke Kilinu' kúmana kpáèa Sili lùu gi le.
3
Mɛnómɛ̀nó' nùù lóà àle gi wo núnú lià wo nɛ dɔ-pèèle le.
4
Zozɛfu leng' gò- Nazalɛti Galilee lùu gi àlei, le é lo' Betelɛm Zudee lùu gi le. Atoosiwo à bâa Davi' gò- Betelɛm-lèè láà àle gi lii le.
5
Zozɛfu wʋʋ' nuu Mali' à tóló gi láà, àle ni à gá wo lo' kiá wo núnú lià bhi, ke Mali ké gwíyèa.
6
Wo to' péng bhi, le Mali nɛ́ ye bha' bhɔ',
7
le é e dɔ̀ɔ̀bhà-nɛ̀ láà à kpɔ' miɔnnɛ́á le. É bo' gbàà puoláá à gá, le é à kpaa' gbúngkele' é nuu tolo-pɔ̀ɔ̀nbò lígòi-pɔ̀ɔ̀n-a láà à gi le. Atoosiwo wòo yàlèè sɔlɔ tɔ́ɔ̀bò yagó-lé. Aatana-à kɩ́ɩ́labò lò Yesu bhɔ-nàà kpɔ́i tolo-pɔ̀ɔ̀n wunlé-mɛ̀ɛ̀bò nɛ̀-yè
8
E nuu kwɛi, ke tolo-pɔ̀ɔ̀n wunlé-mɛ̀ɛ̀ kemò ké fang do láà à lé, ke wo yii yáán woà tolo-pɔ̀ɔ̀nbò wunlé kai bhi.
9
Wóò wo káá' wo, ke Aatana-à kɩ́ɩ́la do' wolo à lé, ke Gwilinɛ Kpáa zán' lɛipóló àng zì bholongle, le pai' to' le é kaan' àng zʋʋ bhà miniminiyèa le.
10
Kɛ́ le Aatana-à kɩ́ɩ́la' à pe' àng nɛ̀ ye: Kao súóà. Nâa sɛ̀' è lùu é à gi-mɛ̀ɛ̀ tó zowɛ́ɛ́ niidaaà, án nù- àle kpɔ́i ka nɛ̀ le.
11
Ale ye: tenglé gbɛi do é à gi, wo Izalae-bò ka la-mɛ̀ɛ̀ kpɔ́yèa gwilinɛ Davi nɛ dɔ-pèèle Betelɛm zé. Aatana-à yaa-mɛ̀ɛ̀' wò à lee Klisi láà àle à gá le. Gwilinɛ Kpáalàkpàà' à gá le.
12
Ka à dɔn-à pɔɔn' bhà, àle ye: ka lò', ká nɔ́ɔ́nɛ́ do yeà, ke gbàà ké puoláyèa à gá, ke wa à kpáá gbúngkele gi.
13
É bo' à peá kwɛi, wóò wo káá' wo zí, ke Aatana-à kɩ́ɩ́la kpulu kpáa ke' pɔ́n à lé, ke wa nu kɩ́ɩ́la ye láà à pé. Ang tó ké nuu tɔ́ ban-à Aatana bhà wo:
14
Kwàa yúé sí Aatana' é lɔngwɛ́ɛ́ gi tɛ́nglà dɔ́ɔ́n-á láà à nɛ̀, ke bhaamɛ̀ɛ̀bò' àng liá' à gi sɛ́ɛ́ tà sáalé zé láà àng zowɛ́ɛ́ nii- daa. Tolo-pɔ̀ɔ̀n wunlé-mɛ̀ɛ̀bò lò Yesu-nɔ̀ɔ́nɛ́yè gaai Betelɛm-yè
15
Aatana-à kɩ́ɩ́labò' bo' góá àng lià bhi, ke wò ló lɔngwɛ́ɛ́ gi, le tolo-pɔ̀ɔ̀n wunlé-mɛ̀ɛ̀bò láà wó à pe' wo ké nɛ̀ wo: Le àle' kwɛi, kwàa ló zin-i Betelɛm, ke wúnsɛ̀' é kɛɛyèa bhi, ke Gwilinɛ Kpáa' à-nàà kpɔ́yèa ko nɛ̀ é, ko leng kó à-lèè ye.
16
Wó lò- àle gi bàlàa, le wó waa' Mali ni Zozɛfu-nù lià bhi, ke nɔ́ɔ́nɛ́ dɛ́ɛ ké kpááyèa gbúngkele gi le.
17
Wó yáánpa' nɛ́ bhà, le Aatana-à kɩ́ɩ́la' wʋʋ' à pe' àng nɛ̀ à-wùn gi, wó gie' à tó-gɛ̀in pé àng nɛ̀ le.
18
Tolo-pɔ̀ɔ̀n wunlé-mɛ̀ɛ̀bò' wʋʋ' pe', mɛ̂ɛ páipái' wó à ma', à-mài ké àng tó ni'.
19
Kɛ́ Mali-le ké nuu e yáán kpɔ́à wúnbò láà à tó pé ziàn, le à zʋʋ àa nuu góà à gá le.
20
Tolo-pɔ̀ɔ̀n wunlé-mɛ̀ɛ̀bò' go' bhi, wo sɛi' wo gbólóá, ke wo Aatana wánglegóii, ke wo à tɔ́ bhɔii, wó wúnbò' à ma', ni wó yáánpa' pɔɔnbò' à bhà láà à tó-wùn gi. Atoosiwo Aatana-à kɩ́ɩ́la' à pe' àng nɛ̀ ye: wúnbò' é kɛɛyèa láà, é à pe' àng nɛ̀ kɔɔ' gi, à tó' nù- tói àle-kɔ̀ɔ̀ bhà le. Yesu tɔ́ kpɔ́yè
21
Wó nɛ́ láà à kpɔ' lóó' bhà, é zin' kélé, le wó à-yì kɛɛ', le wó à tɔ́ kpɔ' wo Yesu le. Atoosiwo Aatana-à kɩ́ɩ́la ké à-gwì síyè to' liélé, le é wɩɩ' ye: wò à tɔ́ kpɔ́ kwɛi le. Yesu kɔ́nɔ́wò Aatana-kwìle-yè
22
Nɛ́ láà à laa gò kwíi wala ke wò à bɔ́ɔ́tà-zùlù wo-kwèèi' bhɔ', ye é bɛɛnzɛyèa Moizi-à tɔ́ng-sɛ̀ikwɛ́ gi kɔi láà à nɛ̀, le wó à si', le wó lo' nàa Zelizalɛm, ke wò à kɔ́nɔ́wo Aatana Gwilinɛ nɛ̀ bhi le.
23
À bɛɛn' zɛyè' gá Aatana-à tɔ́ng-sɛ̀ikwɛ́ gi wo: Nɛ́ fɔ́ɔ́lé-le ye óó ye' àle- tóà miɔnnɛ́á, wò àle tó kɔ́nɔ́wo Gwilinɛ Kpáa nɛ̀, ke wò à yaa àbhà yaa gi láà, wó à kɛ̀ɛ̀ kwɛi àle-wùn gi le.
24
Gwilinɛ Kpáa-à tɔ́ng-sɛ̀ikwɛ́- à pe' wo zí ye: Wò sáà gó tuuluu piilɛ ɛ́ɛ́n tìnìngnɛ́ piilɛá láà, wó lò- kwɛi, ke wò àle-sàà gó à nɛ̀ le.
25
À tée do láà à gi, mɔán ke ké nuu Zelizalɛm bhi, wo nuu à leeà Simeon. Wúnsɛ̀ kɛɛ-mɛ̀ɛ̀' nuu à gá, le é nuu súóà Aatana gɔ̀n le. Kɔɔ giè Izalae-bò yánlé-mɛ̀ɛ̀' à nu-wùn' nuu bhe láà, é nùù zí e yáán tóà àle gɔ̀n, le Aatana-à Waa Zaazaa' nuu zaa góà à gá ziàn le.
26
Sée é nuu ke Yesu òo bhɔ bhe, Aatana Gwilinɛ ké gie' Waa Zaazaa gi, le é à pe' Simeon láà à nɛ̀ ye: àa gaii, ke òo yáánpá ebhà yaa-mɛ̀ɛ̀' wò à lee Klisi láà à bhà bhe le.
27
Waa Zaazaa do láà àle zí à wɛ̂ɛ go' kwɛpoo à gi, le é lo' nàa à gá Aatana-kwìle le. É waa' bhi, yéè lɛgaa ke Yesu kpɔ́-mɛ̀ɛ̀bò ké nuii nà nɔ́ɔ́nɛ́ pɛ̀nggɛ́ɛ̀nɛ́ láà à gá, ke Aatana-à tɔ́ng- wʋʋ' pe à-wùn gi, wò à gi-wùn kɛ̂ɛ.
28
Simeon' nɔ́ɔ́nɛ́ láà à si', le é à kpɔ' e gban gi, le é Aatana wánglego' ye:
29
Gwilinɛ Kpáa, í wún' pe' n nɛ̀, ke án nuu n yáán tóà à gɔ̀n láà, àle gi-wùn' kɛɛyèa é le. È tò' kwɛi, ke yé wɩ́ɩ́' wo ibhà nuaɔ́ɔnmii lò e fɛ́ɛ gi-wùn bhà lɛ́ɛ.
30
Atoosiwo í mɛ̂ɛ la-mɛ̀ɛ̀' à bɔyèa é, n lekinilèkini yánwɛ́ɛ́ piilɛ' pá à bhà tò!
31
I àle yaayèa lúyáán tó páipái la-mɛ̀ɛ̀a le.
32
Ale tóà mɔ̀ng màà lùu tó páipái tà-mɛ̀ɛ̀a, le è àng yán lépolo, ke wò i dɔn le. Nɛ́ do é, àle zí tóà Izalae-bò' í koà lùu síyèa i zòà-lùuá lùu tó finibhà láà ko tɔ́ wolo-mɛ̀ɛ̀a le. Aatana wʋʋ' mɔán Simeon' à léban' Yesu-wùn gi
33
Simeon' nuu wúnbò' à peà Yesu bhà kwɛi láà, à nɛ ni à laú-nù ké nuu màiwoà à bhà à tó-wùn gi.
34
Simeon' lúbhawò- àng bhà àle gi, le é à pe' Mali' é nuu nɛ́ laúá láà à nɛ̀ ye: Aatana lekini' ibhà nɛ́ é à daayèa kwɛi, ye ke è tó mɛnggoò pɛ̀lɛ̀ à bhà-gwɛ̀ɛ̀a, kɛ́ ke è tó zí mɛnggoò-le pe léwalà à bhà-yìlìa Izalae-bò kpe gi le. È gò' zí àle gi, e tóà Aatana-wùn súnmagò à bhà-mɛ̀ɛ̀a, le bhaamɛ̀ɛ̀bò- kpa à wʋʋ bhà, ke wo à-wùn gbègóii le.
35
Wúnbò' é bànàkpɔ́yèa bhaamɛ̀ɛ̀ kpe kpáalàkpàà tó zowɛ́ɛ́ pé láà, àle tóà à tó léwòlò kpunglà-mɛ̀ɛ̀a le. Kɛ́ nɔ́ngnɛ́, ile laá, wúngge lé ké yúáà i bhà à-wùn gi, le è to ye wa i duo siàng-wɛ́ɛ́á le. Aatana wʋʋ léban-nɔ̀ng Ani yáánpà Yesu-nɔ̀ɔ́nɛ́ bhà-yè
36
È gò' àle gi, Aatana wʋʋ léban-nɔ̀ngnɛ́ do ké nuu bhi zí, Fanuɛ lú' nuu à gá Asɛli-kwìle Izalae-bò finibhà le. Wo nuu à leeà wo Ani. Ya woo tó lóaán kɔ̀nggɔ̀nɛ́ lenglèngá. É go' loònɛ́nɛ̀ gi, e kwee kaan' gɔnɔ-kwììlé saapiilɛ, le é gɛɛn go', le é to' kwɛi flúúlé, le òo gɔnɔ dɛ́ɛ ke kpɔ́ koo,
37
le àbhà kwee' lépa' kuà-saaka-ni-wɛ́ɛ́-yisɛ bhà le. E nuu Aatana lɔ̀ɔ̀kɛɛà yáán gi ni gbɛi gi tó bhà súng waayèbò ninà bhàiwoyèbòa lɛ́ile. Àa nuu sɛsíà Aatana-kwìle.
38
Wó nu' nà Yesu-á Aatana-kwìle bha' bhà láà, à leng' zí wàà bhi bha do láà àle bhà le. É Yesu-nɔ̀ɔ́nɛ́yè láà à ye' bhi, le é sɔɔ' Aatana wánglegóà, le é lo' à-wùn gɛingóá mɛ̂ɛ páipái' wó nuu wo yáán tóà Zelizalɛm gò nuanɛ̀ gi-kwèèi gɔ̀n láà àng tó nɛ̀ le. Yesu kpɔ́-mɛ̀ɛ̀bò sɛì ke wò ló Nazalɛti-yè
39
Yesu kpɔ́-mɛ̀ɛ̀bò láà wó bo' Aatana-à tɔ́ng- wún' pe nɔ́ɔ́nɛ́bò-wùn gi à tó gi-wùn kɛɛá kwɛi, ke è zin kélé, le wó sɛi', le wó lo' woó péele Nazalɛti Galilee lùu gi le.
40
Nɛ́ láà é tòlò- bhi' wo, le é to' kpáaá, le gèlèng' daa' à bhà, le àbhà wúndɔnyè wun' ban' péele le. Aatana ké nuu gɛ̀ilɛ tóà à bhà lɛ́iile. Yesu ni à laú-nù lò Aatana lɔ̀ɔ̀kɛɛi Zelizalɛm-yè
41
Yesu kpɔ́-mɛ̀ɛ̀bò ké nuu lóà Zelizalɛm kweetókwèètóá fɛ́ɛti kpáa' wò à lee Paki láà à tà.
42
É nuu ke Yesu' kwee káán buu-ni-wɛ́ɛ́-piilɛ, le wó zí ló ke wo' zììa-kɔ̀i fɛ́ɛti láà à tà le.
43
Fɛ́ɛti yáángɛɛn' bo' zin-á kélé, le wó sɛsi', le Yesu' to' Zelizalɛm bhi le. Kɛ́ à kpɔ́-mɛ̀ɛ̀bò wòo à-tùlé ye,
44
ke wo wo zʋʋgɔɔn-ii wo: e tóà wo táá yóóbò wɛì, le wó yáángɛɛn do-tàà si', le wó sɔɔ' à guoà woà mɛ̂ɛbò ni wo dɔn-mɛ̀ɛ̀ bhɛ́ibò kpe gi le.
45
Kɛ́ wòo à ye' wo láà, wo sɛsi' wo gbólóá, le wó lo' Zelizalɛm, ke wo à guoii do le.
46
À yáángɛɛn yakanàà' bo' zin-á kélé, le wó nuu à yeà Aatana-kwìle, ke e yaa Aatana wʋʋ dɔn-mɛ̀ɛ̀ kpákpaabò kpe gi bhi le. E nuu e tóló dɔà àng wʋʋ bhà, le é nuu zí àng bhàgilawoà ziàn le.
47
Mɛ̂ɛ páipái' wó nuu à wʋʋ maà, àbhà wúndɔnyè kɔ̀kún ké nuu àng tó kún-à, le wó nuu màiwoà àbhà liang yoobɔ-kɔ̀ɔ̀bò bhà le.
48
À kpɔ́-mɛ̀ɛ̀bò' bo' à yeá, à-mài ké zí àng leng ni', le à laú' à bhàgilawo' ye: Nbhà nɛ́, í mɔ̀ng' kɛɛ' koá kwɛi le? À gaa tò, ke ko ni i nɛ kó i guo láà à sínmasìnma woii kwɛi, ke ko gwílé-yànwɛ́ɛ́ tó' wí lɛ́ɛ.
49
Yesu laú' à pe' kwɛi, le é à yoobɔ' àng gɔ̀n ye: Ká nùù n guoà mɔ̀ng' gi le? Tààn à gàn àa nuu' wo' ka yàan ka: wún' é n nɛà wún-á, à-lèè ké à bhà ke án àle tó n nɛ̀-wùn-a la è?
50
Kɛ́ é liang' à zɛ' àng nɛ̀ kwɛi láà, wòo à gima.
51
É bo', le é yɔɔ' àng wɛì, le wó lo' kiá Nazalɛti le. E nuu e wunlé kpááyèa àng nɛ̀. À laú ké nuu zʋʋ kpɔ́à wúnbò láà à tó gi. À do ke àa nuu góà à yàànlé.
52
E nuu kwɛi, ke Yesu ké toloii, ke e gwílíkaan sí-ii, ke à liá ké lóii waaá Aatana ni bhaamɛ̀ɛ̀bò tó gi kwɛi do.