Luc 21

format=text | format=json

← Chapitre 20 | Chapitre 22 →

1
Yesu' bo' à peá kwɛi, le é e wunlé wala', le é wélé-mɛ̀ɛ̀ kemò ye', ke wo wɛ́i daaii Aatana gbàa-wɛ̀i dàà-lèè' nuu Aatana-kwìle bhi láà à gi le.
2
Yéè lɛgaa zí, ke gɛɛn-nɔ̀ng wɛ̀iyè do ke ké tánmáwɛ́ɛ́ piilɛ daaii bhi.
3
É wɩ̀ɩ̀ àle gi ye: Án à zɛ ka nɛ̀ sii tà ma: gɛɛn-nɔ̀ng wɛ̀iyè' é, àle' pɔɔn ye' daayèa bhi láà, àle lé ké gie mɛ̂ɛ paánbò pe tà.
4
An àle pe kwɛi wún' gi, àle ye: mɛ̂ɛbò láà àngle kɔɔ- àng kán-gwì' tà, le àng bhàwùn àa à ye' bhà, wó à nuyèa Aatana gba-pɔ̀ɔ̀n-a le. Kɛ́ nɔ́ngnɛ́ wɛ̀iyè láà, àle pe pɔɔnnɛ́' a woo tó à gɔ̀n lígó sɔ̀ɔ́n-á, è àle tó nuyèa do lɛ́ɛ. Yesu ké Aatana-kwìì kpáa wí-wùn to' liélé, le é à pe' le (Matie 24:1-2; Maki 13:1-2)
5
É go' bhi, mɛnggoò ké nuu Aatana-kwìì kpáa láà à-wùn peà wo ké nɛ̀, le wò wɩɩ wo: Mɛ̂ɛ' ká é, kwíi é è sɛ̀-leá wɛ́ tò! À dɔ̀a-gwɛ̀ɛ̀ sɛ̀sɛ̀bò ni wó Aatana gba' pɔɔnbò' gá, kà à tó gaa lɛ́ɛ.
6
Kɛ́ wó à pe' kwɛi, le Yesu' à tàpolo' àng nɛ̀ púúá ye: Bha ke' bhi è bhɔ̀', wo kwíi é à tó wíà tɛ̀nɛ̀kɛ́ntɛ̀nɛ̀kɛ́nlé, le wò à yaa kpùlù tà, le wó à dɔ' gwɛɛ sɛ̀sɛ̀bò' gá, ke ka yáán' à bhà láà, à do lefienɛ́ àa tó yaayèa kélé koo le. Wɛ̀i-wùnbò' è kɛɛà fɔ́ɔ́lé, ke lúyáán léyaalé- nuu bhɔà (Matie 24:13-14; Maki 13:3-13)
7
Yesu' à pe' kwɛi, le wó à bhàgilawo' wo: Kààmɔ, wún láà àle- kɛɛà kwɛi mɔ̀bhà' wo le? Le à kɛɛ bha- bhɔ̀' kúlúá, ko à súnmagóà mɛɛ ni mɛɛ bhà le?
8
Wó à pe' kwɛi, le Yesu' à yoobɔ' àng gɔ̀n ye: Ká ka leng kún sɛ̀a ke mɛngge òo ka yínímaa gó. Atoosiwo bhaamɛ̀ɛ̀ ké nuà n-tɔ̀ gi kpeá, le wò wɩɩ wo: wole wó n gá le. Ɛ́ɛ́n le wò wɩɩ wo: n nu bha láà àle ya bhɔ é. Kɛ́ wò à pè' kwɛi, kao daaà àng wʋʋ pé.
9
Ká zí à maà tée' gi wo: gwili ké lóii daaá, le lùubò yáán' lóii dɔá gɛɛn bhà láà, ka gwílé òo múúwoà. Atoosiwo wúnbò' è kɛɛà líe fɔ́ɔ́lé, ke à gò à bhà-kɔ̀ɔ̀ àa bhe, àle lɛ́ɛ. Kɛ́ sée àle àa tóii lúyáán léyaaléá kwɛi gɛngdo.
10
É go' bhi, le é zí wɩɩ' ye: Bha láà è bhɔ̀', lùu ke ké gwili daaà lùu ke tà, le gwilinɛ ke- zí gwili daa gwilinɛ ke tà le.
11
Sɛ́ɛ́ ké viin-kɔ̀ɔ̀ zìzìyèbò woà, le vɔ́n kpákpaabò- lo daaá sɛ́ɛ́ tà-lèèbò gi zúùzúlé, le kángwa yóyoobò- lo wɛinnáá gbakilile le. Lábhili kpákpaabò' è súó daa mɛ̂ɛ gi, e góà lɔngwɛ́ɛ́ gi, le è daa le.
12
Kɛ́ àle tó liélé, wo kɔɔ wíà ka tà, le wò ka wɛ̀ikɛ̀ɛ̀wo, le wò ka lénu pɔɔn nɛ̀, le wò wún kpɔ ka tà Aatana-kwìle-lèèbò gi, le wò zí ka daa kààso gi le. Wo lóà nà kaá gwilinɛbò ni lùu wunlé-mɛ̀ɛ̀bò zué n-wùn gi.
13
Kɛ́ àle tóà zaa lépòlò ka gɔ̀n-kɔ̀ɔ̀a, le ka to n séeá àng zué le.
14
Ale' kɛɛà kwɛi tée' gi, ka ka leng bhàwùn peà wʋʋ' gá, ká à kɛ̂ɛ sɛ̀a, ke kao yaa àle-zʋ̀ʋ̀gɔ̀ɔ̀n tà.
15
Atoosiwo n lekini an n wʋʋbò' daaà ka gwílé, ni wúndɔnyè' an à nuà ka nɛ̀ láà, è tóà kpókpó suu' gá é, ka daa-mɛ̀ɛ̀ kekekèke àa mɔɔii dɔá à-wàà gɔ̀n, ke è à wʋʋ gó fìlé.
16
Ka lekinilèkini nɛ ni ka laa' wó ka kpɔ' láà oo, ni ka laànɛ́bò oo, ni ka ni mɛ̂ɛbò' ka ganng- zin ké bhà oo, ni ka dɔ́mabò oo, àngle tó- ka lédɔà pɔɔn nɛ̀, le wò bhaamɛ̀ɛ̀ kpe zɛ ka pé le.
17
Ka sàn ké mɛnómɛ̀nó kɛɛà n-wùn gi.
18
Kɛ́ ka wuntɛ̀ɛ̀nbò' é ka gwenglé, à do lefienɛ́ àa lèèni-ii Aatana gɔ̀n.
19
À kɛ̀ɛ̀ kwɛiyè láà à gi, ka n-wùn kùn' kpókpóá kelekelele, le wún' è kpɔ́à lúyáán tà tili láà, ka la à gɔn le. Wún' è kpɔ́à Zelizalɛm-pɛ̀ɛ̀ tà (Matie 24:15-21; Maki 13:14-19)
20
È gò' àle gi, ká Zelizalɛm-pɛ̀ɛ̀ yeà tée' gi, ke gwili ké kpɔ́yèa à gɔ̀n gbá gi zanózànóá, ke ya zin à zì kélé láà, à gàn- tó ka yàan ka: à wí bha' bhɔ kúlúá.
21
Ale- kɛ̀ɛ̀' kwɛi, mɛ̂ɛ' wò tóà Zudee lùu gi, wò bàlàsí, ke wò ló tɔɔn gbaan gi-lèèbò gi. Mɛ̂ɛ' wò tóà Zelizalɛm-pɛ̀ɛ̀ yáànbhà, wò daa kai. Mɛ̂ɛ' wò zí tóà bʋʋɛ̀ɛɛ tà-lèèbò gi, wòo tɔnng-à péng.
22
Atoosiwo Aatana bhɔlɔ gó-kwèè' tóà yáángɛɛnbò láà à gá, ke wún páipái' é bɛɛnzɛyèa àbhà sɛ́ikwɛ́ gi, à tó gi-wùn- nù kɛɛ le.
23
À tée láà à gi, nɔ́ngbò' wò tóà gwíyèa, ni nɛ́- tóà àng yemò' àng gɔ̀n yɔ́n lé, è tóà àngle gɔ̀n wɛ̀iyè-leá wɛ́ tò! Atoosiwo wɛ̀i-wùn kpáa ké kɛɛà lùu é à gi, le Aatana' e lààwùn yeyèa à gi-mɛ̀ɛ̀bò pé kɔɔ' gi láà, mɛnó- à-lèè ye à bhà le.
24
Wo lùu é à gi-mɛ̀ɛ̀bò zɛà pielé gbakiliile, le wò lo nàa mɛnggoòa nuanɛ̀ gi lùu páipái' wó sɛ́ɛ́ tà à tó gi, le mɛ̂ɛ' wàa Zuifu-a wò Zelizalɛm-pɛ̀ɛ̀ zuu wo gɛɛn wala flúúlé, le àng pe bhabò' é kpɔ́yèa, à tó- zin kélé le. Bhaamɛ̀ɛ̀ gbe nu bha (Matie 24:29-31; Maki 13:24-27)
25
È gò' zí àle gi, lábhili ké daaà yáán ni mɛ̂ɛ ni mɛɛ́ɛ́bò tóá. Kɔ̀ɔ̀yí ké tɔɔntɔɔn dɔà, le à gbulu viin- dɔ wɔ̀ɔ̀ɔ̀le, le síka- daa lúyáán tà-mɛ̀ɛ̀bò tó páipái gi, le à kɛ̀ɛ̀i-kɔ̀ɔ̀ àa tó àng yàan koo le.
26
È nù yɔ́n bhi, ke mɛnggoò lé ké kááii súó lé àngbhà yàà minimini-wùnbò' yéè kɛɛ sɛ́ɛ́ tà láà à-wùn-zʋ̀ʋ̀gɔ̀ɔ̀n tà-yèa. Atoosiwo minimini-pɔ̀ɔ̀nbò' wó lɔngwɛ́ɛ́ gi, à tó ké góà gbóló gi.
27
À bha láà à bhà, wo lɛgaaà, ke nle bhaamɛ̀ɛ̀ gbe án nuii loo tà tɛ́nglà gwilinɛnɛ̀-nù gi nà nbhà mɛ̂ɛnɛ̀ kɛɛ-wàà kpókpóá.
28
Kɛ́ wúnbò láà è kɛɛ zigóà kwɛi tée' gi, ká dɔ zué, ke ká ka wunlé walá, ke ká lɛgaa tɛ́nglà, atoosiwo àle' kɛɛà kwɛi tée' gi láà, ke ka sì wún gi bha' bhɔ tó' wo kúlúá lɛ́ɛ. Wún súnmagò bhúlu tolo bhà-yè (Matie 24:32-35; Maki 13:28-31)
29
Yesu' bo' à peá kwɛi, le é zí lúyáán léyaa bha láà à kpɔ̀ɔ̀bhàkpɔ' ye: Ká wún láà à súnmagó bhúlu ni yílí bhɛ́ibò kpe bhà.
30
Atoosiwo wò tolo dɛ́dɛɛ yaa tée' gi láà, ká à gànnu ka lengá ka: lóo' zinná tó wo.
31
A-kɔ̀ɔ̀ do láà à gi, ká à yeà tée' gi, ke wúnbò láà e kɛɛii, à gàn- zí tó ka yàan ka: Aatana-à gwilinɛnɛ̀ yàà à bhà bha' bhɔ kúlúá.
32
A-wùn gi, án à zɛ ka nɛ̀ sii tà ma: wúnbò láà à tó ké kɛɛà, ke dɔkɔ̀ɔ̀ é à gi-mɛ̀ɛ̀bò tó òo ga bhe.
33
Wánglafila, sɛ́ɛ́ ni lɔngwɛ́ɛ́-le tó ké gbuluà, kɛ́ n wʋʋ-le àa góii gbonggbongle. Yàà zʋʋá-liè
34
Ká à kɛ̂ɛ sɛ̀a ke pɔɔn sɛ̀ bhɛ̀lɛ̀ kɔɔgiègáá-yè ni wɩ̂ɩ mì kɔɔgiègáá-yè ni yàà lúyáán tà-wùn-zʋ̀ʋ̀gɔ̀ɔ̀n tà-yèbò láà òo nù ka wunbílí gisie. Yàa àleá, n nu bha láà e bhɔà ka tíibhà víìle.
35
A-kwèèi láà à bhɔyè ké kááà lúyáán tà-mɛ̀ɛ̀bò tó páipái gi, ye wò yí pé kɛ̀ɛ̀i-sòng bili yí tà kɔɔ' gi, ke è sa vébò tà àng kààgiá láà à nɛ̀.
36
Ale kɛɛ le an wɩɩ ma: ká yaa ka zʋʋá, ke ká bhàiwo bha tó páipái bhà, ke bháa- nù daa ka gi, ke ká la wúnbò' è kɛɛà láà à tó gɔ̀n, ke ká nù tó gɛɛn bhà nle bhaamɛ̀ɛ̀ gbe n zué le.
37
À tée láà à gi, Yesu ké nuu bhaamɛ̀ɛ̀bò dɔɔà yáán gi Aatana-kwìle bhi. Le yáánpa- bhɔ̀', è lo yii-i tɔɔn' wò à lee Olive-tɔ̀ɔ̀n láà à gwenglé le.
38
À kɛ̀ɛ̀ kwɛiyè láà à gi, mɛ̂ɛ' wó nuu péng bhi, àng tó ké nuu lóà Aatana-kwìle yué pálé, ke wò wo tóló dɔ à wʋʋ bhà.