Luc 22

format=text | format=json

← Chapitre 21 | Chapitre 23 →

1
E nuu kwɛi, ke sɛ́kɛ àa tó búlù' bhà, wò à bhɛlɛ fɛ́ɛti' tà, ke wò à lee Paki láà, à bha' bhɔ kúlúá.
2
À tée láà à gi, yíkpáá-mɛ̀ɛ̀bòà wunmɛ̀ɛ̀bò ni tɔ́ng dɔ-mɛ̀ɛ̀bò-le wó nùù Yesu pe gò à lé-lèè' guoà do le. Sée wo nuu súóà pɛ́ɛ yánwɛ́ɛ́ gɔ̀n. Zuda ni wunmɛ̀ɛ̀bò mɔ̀ɔ̀ Yesu kún-wùn gi-kɔ̀ɔ̀ (Matie 26:14-16; Maki 14:10-11)
3
Sée Yesu-à kàleng buu-ni-wɛ́ɛ́-piilɛ láà àng gi dini ye' wó nuu à leeà Zuda Isikalio-mii láà, gɔɔ̀yóo' dàà à wunbílí gi tée poo àle gi le.
4
É walà- àlei, le é lo' yíkpáá-mɛ̀ɛ̀bòà wunmɛ̀ɛ̀bò ni Aatana-kwìì wunlé-mɛ̀ɛ̀bò pé, ke è Yesu lédɔà àng nɛ̀ kɔɔ' gi, wò à yààkébhà kɛ̂ɛ le.
5
À-wùn ké sɛɛ lenglèng wo' mɛ̂ɛbò láà àng nɛ̀, le wó wɩɩ' à nɛ̀ wo: è àle kɛ̀ɛ̀' kwɛi, wó à gbaà wɛ́iá le.
6
Zuda leng ké wɩɩ' à bhà, le é gbaan' yáán guoà à bhà, ke à kɔɔ- mɔɔà Yesu lédɔá àng nɛ̀ bha sɛ̀' bhà, ke wò nù à kún mɛnó tíibhà láà, ke è nù à bha ye le. Yesu mɛ̂ɛ piilɛ bɔ̀ Paki-pɔ̀ɔ̀n kpaai-yè (Matie 26:17-25; Maki 14:12-21; Záàn 13:21-30)
7
Wò bháánɛ́ zɛ kwee' gi Paki fɛ́ɛti-pɔ̀ɔ̀n-a láà, é bhɔ',
8
le Yesu' Piɛli ni Záàn bɔ' ye: Kà ló ko pe Paki-pɔ̀ɔ̀n kpaai, ke kó nù à bhɛlɛ.
9
Le wó à bhàgilawo' wo: E i pé ke kó ló à kpaai mɛ́ɛ́' wo le?
10
Le ye: Ká bhɔà sɔɔ lià pɛ́ɛ yáànbhà tée' gi, ká mɛngge taà, ke yí-gbɔ̀ ké à tà. È lóà kwíle lee' gi, ká ló à wɛì bhi,
11
ke ká à pe kwíi-mɛ̀ɛ̀ nɛ̀ ka: gwilinɛ ké wɩɩ ye: wo ni ebhà kàlengbò wo Paki-pɔ̀ɔ̀n bhɛlɛà kwíle mɛ́ɛ́' wo le?
12
Ka à pè' à nɛ̀ kwɛi, kwíi gélé-lèè bóngbòng do' wó yàà à tà-pɔ̀ɔ̀n tó yaayèa bhi yaiinle, e à-lèè gieà ka nɛ̀ tɛ́nglà. Ka lò', ká ko pe Paki-pɔ̀ɔ̀n kpaa bhi' wo le.
13
Mɛ̂ɛ piilɛ láà wó lo', Yesu' à pe' àng nɛ̀ kɔɔ' gi láà, à tó' nù- tói àle-kɔ̀ɔ̀ bhà, le wó Paki-pɔ̀ɔ̀n kpaa' bhi le. Wò liɛ̀' kɛɛ Yesu zué ziàn láà à zigó-kɔ̀ɔ̀ (Matie 26:26-30; Maki 14:22-26; 1 Kolɛnti 11:23-25)
14
Pɔɔn láà à bhɛlɛ bha' bhɔ', le Yesu ni ebhà táá-mɛ̀ɛ̀bò' yaa' pɔɔ̀ɔ̀nlé,
15
le é wɩɩ' àng nɛ̀ ye: Áá, wóò wún' kpɔ́ n tà láà, à bha' bhɔ kúlúá. Paki-pɔ̀ɔ̀n do é, ko nà kanù ko à bhɛ̀lɛ̀ kiá kwɛpɛ́lɛ-wùn ké nuu kpɔ́yèa n níi gi lenglèng wo.
16
Atoosiwo án à pe ka nɛ̀ tàpúúá ma: máá tuàn Paki-pɔ̀ɔ̀n bhɛlɛà gbokungbokunle koo, le è to kwɛi flúúlé, le à gi-wùn tó páipái kɛɛyè- zin kélé le. Sée Aatana-à gwilinɛnɛ̀- yaaà à bhà téei láà, à tó- zin-à kélé kwɛi àle bha bhà le.
17
Yesu' bo' à peá kwɛi, le é wɩ̂ɩ-kwèè yààn do si', le é à gi-bèaan waa' Aatana nɛ̀, le é wɩɩ' ye: Kà à kún, ke ká à gúlú ka ké tà.
18
Kɛ́ án wɩɩ ka nɛ̀ ma: è sí tenglé-le bhà, máá tuàn dɔ̀lɔ̀ng-wɛ́ɛ́ yí é àle mià gbonggbongle koo, e tóà kwɛi flúúlé, le Aatana-à gwilinɛnɛ̀- yaa à bhà le.
19
É bo' à peá kwɛi, le é búlù si', le é à gi-bèaan waa' Aatana nɛ̀, le é à tutu kaan', le é à nu' ebhà kàlengbò nɛ̀, le é wɩɩ' ye: N-wìì' máà à nu ka-wùn gi láà, à dìgó' é le. Ká à bhɛlɛ kwɛi ziàn, ke è ka zʋʋ zana n-wùn-a.
20
Wó bo' pɔɔn bhɛlɛá, le é zí wɩ̂ɩ-kwèè yààn láà à nu' àng nɛ̀ kɔɔ do láà à gi, le é wɩɩ' ye: N nɛ Aatana- mɛ̀ɛ̀nɛ̀ dɛ́ɛ' daaii àle ni bhaamɛ̀ɛ̀bò ka finibhà é le. N yuɛn' wóò à kpɔ́ ka-wùn gi, ke è tó mɛ̀ɛ̀nɛ̀ láà à zigò à tà-pɔ̀ɔ̀n-a, àle dìgó' wɩ̂ɩ é à gá le.
21
Kɛ́ sée mɛ̂ɛ' é n lénuii pɔɔn nɛ̀ láà, à kɔɔ ké n pé pɔɔn gi zí.
22
Mai-le' à gá le, nle bhaamɛ̀ɛ̀ gbe nle an n pe ló woii Áa-à táá bhà, Aatana leng' à yaa e zʋʋ pé kɔi àle-kɔ̀ɔ̀ bhà le. Kɛ́ mɛ̂ɛ' é n lédɔii láà, àle-mɛ̀ɛ̀à lángga' lɛ́ɛ.
23
Yesu' à pe' kwɛi, le wó gbaan' wo ké bhàgilawoà wo: Ale-mɛ̀ɛ̀' wáaá ko kpe gi, le é wún suu' kwɛi láà à kɛɛii le? Wáa dɔ̀lèè' kpáèa le?
24
É go' bhi, le wó gbaan' wo ké gbègóà, ke wo à sí-ii wo ké biin bhà gbanìnggbanngle wo: Mɛ̂ɛ' kó zé é, wáa dɔ̀lèè' kpáaá, le è gie mɛnó tà le?
25
Kɛ́ le Yesu' wɩɩ' àng nɛ̀ ye: Gwilinɛbò ké gii kpɔ woà lùu gi-mɛ̀ɛ̀bò tà. Kɛ́ le lùu wunlé-mɛ̀ɛ̀ do' wò gbɔɔn woà lùu gi-mɛ̀ɛ̀bò tà kwɛi láà, wò zí àng lee wo wúnsɛ̀ kɛɛ-mɛ̀ɛ̀bò le.
26
Kale ka pe òo tóà kwɛi-le bhà. Wánglafila, mɛ̂ɛ ye' è tóà tiàànle ka kpe gi láà, à-lèè ké à bhà ke àle-mɛ̀ɛ̀- tó ye kanó ka daawala nɛ̀ le. Ke mɛ̂ɛ ye' é ka wunlé láà àle- zí tó ye mɛnó ka légièwo-mɛ̀ɛ̀ nɛ̀ le.
27
Pɔɔn- à kɛɛ ke an àle pe kwɛi, àle ye: mɛ̂ɛ piilɛ- tò', ke mɛngdo ké yaa pɔɔ̀ɔ̀nlé, ke mɛ̂ɛ dini ké nuii nà pɔɔn-á à nɛ̀ la ò, mɛ̂ɛ piilɛ láà àng-mɛ̀ɛ̀yè' fìláá le? Kɛ́ na mɛ̂ɛ ye' é yaa pɔɔ̀ɔ̀nlé láà, àle fìláá la. Tààn àa kwɛi è? Kɛ́ kà lɛgaa ke nle án ka kpe gi ye ka légièwo-mɛ̀ɛ̀ nɛ̀ é.
28
Sée kale ká naa' wo' n bhà, ke káó káán n bhà wúnbò' nuu kpɔ́à n tà ziàn à ke-wùn gi láà,
29
àle kɛɛ le n nɛ Aatana' n sànma yaayèa ebhà gwilinɛnɛ̀a kɔɔ do' gi láà, n lekini an zí ka sànma yaaà gwilinɛnɛ̀a à-kɔ̀i le.
30
Ko ni kanù kó yaaà pɔɔ̀ɔ̀n do bhà kiá nbhà gwilinɛnɛ̀ yàà à bhà-kwèè láà à gi, le ka ka kɔɔ daa n pé le. È gò' àle gi, ká zí yaaà gwilinɛnɛ̀-gbòlò tà, le Izalae lùu yaawun buu-ni-wɛ́ɛ́-piilɛ láà wò nu ka zué, le ka àng tó ni pe dɔ̀lèè kpɔ le. Yesu ké Piɛli kpèi e dɔn-wùn-a-yè to' liélé, le é à pe' le (Matie 26:31-35; Maki 14:27-31; Záàn 13:36-38)
31
Yesu' bo' à peá kwɛi, le é wɩɩ' Piɛli nɛ̀ ye: Simon wɛɛ, Simon wɛɛ, Sɔtana ké ka ni i bhámò ka-wùn peyèa Aatana gɔ̀n, ke è ka gidan fɩ́fɩ́lé ye mɛ̂ɛ' mini pie láwa gi, ke à fɩɩ- nù gó à gi.
32
Kɛ́ án i lébhàiwoyèa ke i kpɔ́yè' gá n lé láà, à-yì òo nù bhéi i zowɛ́ɛ́ pé. È gò' àle gi, i zowɛ́ɛ́- seeláà kwee' gi, ka ni i laànɛ́bò' ká ké wɛì n pe gi láà, í àng zʋʋ gbaan.
33
Yesu' bo' à peá kwɛi, le Piɛli' wɩɩ' à nɛ̀ ye: Gwilinɛ, yàani i lo kààso gi oo, ɛ́ɛ́n wò i zɛ lefienɛ́ wo oo, án mɔɔà lóá i wɛì lɛnólɛ̀nó gi.
34
Le Yesu' à yoobɔ' à gɔ̀n ye: Piɛli, án wɩɩ i nɛ̀ tàpúúá ma: tɔgɔ́ɔn fɔ́ɔ́lé àa wɩ́ɩ́ lefienɛ́ woii tenglé gbɛi gi, ke yé kpei n dɔn-wùn bhà gɛnyààn yaka tóá. Yesu ké leng bàà ke wò yaa gwili-yàn gi-kɔ̀ɔ̀ pe' ebhà kàlengbò nɛ̀
35
É go' bhi, le Yesu' ebhà kàlengbò bhàgilawo' ye: Án ka bɔ' tée' gi, ke gbàngpé ni wɛ́i dàài-pɔ̀ɔ̀n ni sàbha bhɛ́i ke àa ka tà láà la ò, pɔngge ké lísawo' ka tà tée poo à gi è? Le wó à yoobɔ' à gɔ̀n wo: Pɔngge òo lísawo ko tà.
36
Wó à pe' kwɛi, le Yesu' wɩɩ' àng nɛ̀ ye: E kwɛi maiá. Kɛ́ dɔ̀yáa-leá laá, gbàngpé- tóà mɛ̂ɛ' i tà, í à sí, ke mɛ̂ɛ' wɛ́i dàài-pɔ̀ɔ̀n- tóà zí i tà, í à sí, è gò' bhi ke siàng-wɛ́ɛ́ àa mɛ̂ɛ' i gɔ̀n laá, í ibhà gbàbhuu lóódɔ, ke í siàng-wɛ́ɛ́ do lɔ́ à sɔ̀ɔ́n-á.
37
Pɔɔn- à kɛɛ ke an àle pe ka nɛ̀ kwɛi láà, àle ye: Aatana wʋʋ' é bɛɛnzɛyèa àbhà sɛ́ikwɛ́ gi n-wùn gi láà, à-lèè ké à bhà ke àle gi-wùn- kɛɛ le. Atoosiwo e bɛɛnzɛyèa wo: Wo à daa' wúnyóo kɛɛ-mɛ̀ɛ̀bò bhɛɛ gi. Wún' é bɛɛnzɛyèa n-wùn gi kwɛi láà, à gi-wùn kɛɛ bha' bhɔ kúlúá. Sée àle kɛɛyè láà àle tóà án nu' wún' gi, à wun bàn péng-kɔ̀ɔ̀a le.
38
É bo' à peá kwɛi, le àbhà kàlengbò' wɩɩ' wo: Gwilinɛ, bhè lɛgaa, siàng-wɛ́ɛ́ piilɛ' é. Le é à yoobɔ' àng gɔ̀n ye: Ya mɔɔ, è tó kwɛi. Yesu lò bhàiwoi Olive-tɔ̀ɔ̀n bhà-yè (Matie 26:36-46; Maki 14:32-42)
39
É à pe' kwɛi, le é wolo', le é lo' Olive-tɔ̀ɔ̀n bhà zììa-kɔ̀i, le àbhà kàlengbò' dɔ' à wɛì le.
40
É nuu lóà lee' gi láà, é waa' bhi, le é wɩɩ' àng nɛ̀ ye: Kà bhàiwo Aatana zì, ke káó nù daa gɔɔ̀yóo gɔ̀n sóólé.
41
É bo' à peá kwɛi, le é gónɛ́ ke wo' àng maabhà, le é lo' ye mɛ̂ɛ- gwɛɛ bìlì', è daaà lee' bhà à yɔ̀ɔ̀nsínma-nàà tà, le é zinna' e kpóng gi, le é bhàiwo' Aatana zì ye:
42
N nɛ, i wɩ̀ɩ̀' à bhà laá, í dɔ gbáágbààa ke yí yóo-kwèè' é nuii láà, è dɔ n bhà dɔ́ɔ́n-á. Kɛ́ àle tó gi, à ye' è sɛɛà i nɛ̀, è tó àle bhà le, òo tóà n pe bhà.
43
E to' à pè kwɛi lià, le Aatana-à kɩ́ɩ́la do' wolo' à lé à tà, le é à zowɛ́ɛ́ gbaan' à gwílé le.
44
À ga-wùn láà à gbini-le' bo' daaá à tà kwɛi, é sɔɔ' wo' bhàiwoà e sɔbhɛɛ lekinilèkiniá le. Tɛ́i' é nuu bhɔà à gi bhàiwo lià, ke à-gbòlò' nuu yɔɔà à bhà láà, è nù yɔ́n bhi ke ya tó ye yuɛn kpulubò' bannáii sáaá à nɛ̀.
45
É bo' bhàiwoá kwɛi, le é wala', le é ló dɛ́ɛ wo' ebhà kàlengbò pé, le é àng ta', ke wa yizɛ zowɛ́ɛ́kpàin lé le.
46
Kɛ́ le Yesu' wɩɩ' àng nɛ̀ ye: Mɛɛ kɛɛ le ká yizɛii le? Án wɩɩ ká walá, ke ká bhàiwo, ke kao nù daa gɔɔ̀yóo gɔ̀n sóólé. Yesu kún-kɔ̀ɔ̀ (Matie 26:47-56; Maki 14:43-50; Záàn 18:3-11)
47
E to' à pè kwɛi lià, le à kún-mɛ̀ɛ̀bò' wolo' à lé yèèèle le. Yesu-à kàleng buu-ni-wɛ́ɛ́-piilɛ láà àng gi dini ye' wó nuu à leeà Zuda láà, àle nuu zaa góà àng gá le. Wó waa' bhi, le é yɔn' Yesu gi, le é wɩɩ' à bhà à kpíníbhà miyèa le.
48
Kɛ́ le Yesu' wɩɩ' à nɛ̀ ye: Zuda, i nle bhaamɛ̀ɛ̀ gbe n lédɔ̀ pɔɔn nɛ̀ n kpíníbhà miyè' gá la wà!
49
Mɛ̂ɛ' wó nuu Yesu wɛì láà, wó à gaa' wo wóò à kún, le wó à bhàgilawo' wo: Gwilinɛ, kó mɛ̂ɛbò é àng félé siàng-wɛ́ɛ́á è?
50
Wó tuàn à peà kwɛi, ke mɛngdo' tó ke ya yíkpáá-mɛ̀ɛ̀ kpáèà gùá-mii' nuu bhi láà à kɔɔ sɛ̀ gi-tòlòkwɛ́ káán à bhà siàng-wɛ́ɛ́á.
51
Kɛ́ le Yesu' wɩɩ' ye: Kà à tó bhi kwɛi, ya mɔɔ. É bo', le é e kɔɔ zin' mɛ̂ɛ láà à tólókwɛ́ bhà, le é à to' bhiá le.
52
É go' bhi, le é wɩɩ' yíkpáá-mɛ̀ɛ̀bòà wunmɛ̀ɛ̀bò ni Aatana-kwìì wunlé-mɛ̀ɛ̀bò ninà mɔaagbebò' wó nu' à kún-i láà àng tó nɛ̀ ye: Mɛɛ kɛɛ le ka nu nà siàng-wɛ́ɛ́ ni yílíbòa n légɔ̀n kwɛi, ye mɛ̂ɛ' nu yàà mɛ̂ɛ gɔ̀n zaa bhà-mɛ̀ɛ̀ légɔ̀n le?
53
Sée án nuu lóà yáángɛɛn tó páipáiá Aatana-kwìle, ke ká bhi. Mɛɛ kɛɛ le káó ka kɔɔ wí n tà tée láà àle gi le? Kɛ́ ka pe bha' bhɔyèa, le mɛ̂ɛ' é lɛitíi-lèè wunlé láà, à leng pe bha' zí bhɔyèa, le ká à kɛɛii kwɛi le. Piɛli kpèi Yesu dɔn-wùn-a-yè (Matie 26:57-58, 69-75; Maki 14:53-54, 66-72; Záàn 18:12-18, 25-27)
54
Wó Yesu kùn- àlei, le wó lo' nà à gá yíkpáá-mɛ̀ɛ̀ kpáè pé gbúnng gi le. Wó nuu lóà nà à gá kwɛi, Piɛli ké dɔ' à wɛì, kɛ́ àa nuu àng tayèa, e nuu àng zíà dɔ́ɔ́nnɛ́ keá.
55
Wo nuu pai lékúnyèa gbúnng zué bhi, le Piɛli' lo' yalái mɛ̂ɛ' wó nuu yaa pai bhà láà àng kpe gi le.
56
Gùá-nɔ̀ngnɛ́ do ke' à ye' yaa pai bhà bhi, le é à gaa' sɛ́inlé, le é wɩɩ' ye: Mɛ̂ɛ é, à leng ké nuu mɛ̂ɛàn láà à wɛì.
57
Kɛ́ le Piɛli' kpei' à bhà ye: Nɔ́ngnɛ́, máá mɛ̂ɛ láà à dɔn.
58
À gi òo mɔ́, le mɛ̂ɛ bhɛ́i ke' Piɛli ye', le é wɩɩ' ye: Mɛ̂ɛbò láà àng do ke' i lengá le. Kɛ́ le Piɛli' à yoobɔ' à gɔ̀n ye: Àbin, nle máá àng bhɛɛ gi.
59
Lɛ́ɛ́lɛ́ɛ́ do yɔ̀ɔ̀nsínma' bo' gieá, le mɛ̂ɛ bhɛ́i ke' zí gbaan' à gi vɛɛɛnle ye: Àa kpèi à bhà-wùn-a. Mɛ̂ɛ é, e nuu mɛ̂ɛàn láà à wɛì mai lekinilèkiniá. Atoosiwo Galilee-mii' à lengá le.
60
Kɛ́ le Piɛli' à yoobɔ' ye: Zuàn, í wún' peii láà, máá à gima. À pè kwɛi-yè' to' kpókpóá, le tɔgɔ́ɔn' to' le é wɩɩ' le.
61
É kɛɛ' kwɛi, le Gwilinɛ Kpáa' seela' e gi, le é Piɛli gaa' gbààànle le. Piɛli zʋʋ' zànà- àle gi Gwilinɛ Kpáa' wʋʋ' pe' à nɛ̀ fɔ́ɔ́lé láà à gá le. Atoosiwo e à pe' à nɛ̀ ye: sánni tɔgɔ́ɔn- nù wɩ́ɩ́ gbɛi do láà à gi, ke ya kpei e dɔn-wùn-a gɛnyààn yaka tóá.
62
Piɛli zʋʋ' zana' Yesu wʋʋ láà à gá kwɛi, le é wolo' lúulé, le é gbaan' wosíà wɛ̀iwɛ̀iyèa le. Yesu wɛ̀ikɛ̀ɛ̀wo-kɔ̀ɔ̀ (Matie 26:67-68; Maki 14:65)
63
Ale' kɛɛii kwɛi, ke mɛ̂ɛ' wó nuu Yesu maakɛɛà láà, wo sóósí-ii à bhà, ke wo à maaii ziàn.
64
Wo nuu gbàà yeleà à yánlé, le wó nuu à bhàgilawoà wo: Í à zɛ do. Wáa i maa' lɛ́ɛ?
65
Wo zí nuu sɔ̂ɔnwò mɛ̂ɛ gɔ̀n-wʋ̀ʋ̀ suu bɛ́ɛ́ tó léban-à à bhà. Yesu dɔ̀ Sanedɛnɛ zué-yè (Matie 26:59-66; Maki 14:55-64; Záàn 18:19-24)
66
Lee' kpɔɔ', le Zuifu-bòà mɔaagbebò ni yíkpáá-mɛ̀ɛ̀bòà wunmɛ̀ɛ̀bò ninà tɔ́ng dɔ-mɛ̀ɛ̀bò láà àng tó' ban' ké tà le. Wo nuu àngbhà bànkétà kpáa láà à leeà Sanedɛnɛ, le wó lo' nà Yesu-á àng zué bhi,
67
le wó à bhàgilawo' wo: È tò' ke ile í Izalae-bò la-mɛ̀ɛ̀ Klisi' wò à pe láà à gá laá, bhè à pe ko nɛ̀. Le é à yoobɔ' àng gɔ̀n ye: An à pè' ka nɛ̀, yàa bhɔii ka gi mai bhà.
68
Sée an zí ka gíla bhɛ́i do wò', káá à yoobɔii n gɔ̀n.
69
Kɛ́ è si tenglé bhà, nle bhaamɛ̀ɛ̀ gbe án lóà yalái n nɛ Aatana' é kpókpóá ke à mɔ̀ɔ̀kiá àa bhe láà à kɔɔ sɛ̀ gi.
70
É àle pe' kwɛi, mɛnó páipái' wɩ́ɩ́' wo' do wo: È tò' kwɛi, ke Aatana gbe' i gá-le wo àlei la wà? Le é à yoobɔ' àng gɔ̀n ye: Iin. Ka àle peii lɛ́ɛ. Ale n gá le.
71
Wó à pè- àle gi wo: Ko bhàwùn- tuàn sée-mɛ̀ɛ̀' à kún-wùn bhà koo, ke à-wʋ̀ʋ̀' bo góá à lekinilèkini biinlé, ke ko leng kwéé à ma le?