Marc 6
1
Yesu' go' bhi, le é lo' woó péele, ke àbhà kàlengbò ké à wɛì le.
2
Golo-kwèèi' bhɔ', le é sɔɔ' bhaamɛ̀ɛ̀bò dɔɔà Aatana-kwìle bhi le. Bhaamɛ̀ɛ̀ ting' wó nuu bhi láà, wó nuu à wʋʋ maà, à-mài ké àng tó ni', le wó wɩɩ' wo: Ale' wúnbò é àle suu mà- mɛ́ɛ́' wo kwɛi le? Le à pe wúndɔnyè láà, wáa àle gba' àleá le? Le è zí à-kɔ̀ɔ̀ kèè lɔ, le sɔ́n-wùnbò láà à tó- kɛɛ à kɔ̀ɔ̀tà le?
3
Mali gbe yílí yán-mɛ̀ɛ̀' é Zaki ni Zoze ni Zuda ni Simon-nù dóoá láà, àle àa é wo è? À lɔ́ɔ̀-loòbò-le wàa ko pié zé é wo è? Wúnbò láà àle nuu ye àng gɛɛnlé màà à bhà-gwɛ̀ɛ̀ nɛ̀, le wàa nuu wɩ́ɩ́à Yesu-wùn bhà le.
4
Kɛ́ wó à pe' wo' kwɛi láà, le Yesu' pian kaan' àng nɛ̀ ye: Mɛngge àa bhɛɛ yaa Aatana wʋʋ léban-mɛ̀ɛ̀-le ke bhà woó pée, le wàa zí bhɛɛ yaa à bhà à pé gbúnng gi-lèè ni à pé kwíle-lèè leng bhà le.
5
A-wùn gi, é bo' e kɔɔ dɔá bhàyúá-mɛ̀ɛ̀ dolodolo kemò tà, ke è bo àng tóá bhiá, òo mɔɔ sɔ́n bhɛ́i ke kɛɛá bhi àle zìpieta koo.
6
Angbhà wún gbègó-kɔ̀ɔ̀ miniminiyè láà à-mài ké nuu à nià. Yesu ké ebhà kàleng buu-ni-wɛ́ɛ́-piilɛ bɔ' (Matie 10:5-15; Luki 9:1-6) É go' bhi, le é lo' gieá àng zì-pɛ̀ɛ̀bò gi, le é nuu bhaamɛ̀ɛ̀ dɔɔà Aatana wʋʋá dɔ́ɔ̀nle le.
7
Kwɛnggei' bhɔ', le é ebhà kàleng buu-ni-wɛ́ɛ́-piilɛ láà àng lee', le é giè yínaa yóobò gɔ̀n-wàà daa' àng gi le. É bo', le é àng bɔ' ké wɛì piilɛ piilɛ,
8
ke ya wʋʋ kpɔ́ àng bhà ye: Ká ló' woii láà, kao lò táá gi-pɔ̀ɔ̀n síà tààlà-yìlì dolodolo-le zìpieta. Kao lígó ni gbá ke síà, sée kao wɛ́ɛɛ́ daaà kaà gbàà tà-bhɛ̀ɛ̀ gi.
9
Ká sàbha kpáàkpálé' à waa le, kɛ́ kao bhái piilɛ daaà ka bhà.
10
É bo', le é zí à pe' àng nɛ̀ ye: Ka sɔɔà kwíi óó kwíi' gi, ka ya- tó bhi' wo flúúlé, ke ka ló bha- bhɔ le.
11
Wòo zí ka yagó lee' gi, ke wòo wo tóló dɔ ka wʋʋ bhà, ká góà bhi, ká ka gɛɛn maaná àng tɔ́á, ke àngbhà pɛ́ɛ yáànbhà-bòì- gó ka gɛɛn bhà, ke à gàn- nù tó à-mɛ̀ɛ̀bò yàànlé wo: wéé wo leng zɛ' wo lɩ́ɩ́á Aatana zué lɛ́ɛ.
12
Yesu-à kàlengbò láà wó lo', wo nuu lòlòkpɔ́à Aatana wʋʋá wo: Kà ka kɔɔ gó ka sɔng lé.
13
Wo nuu zí yínaa yóo kpe kpáa piékɛɛà, le wó nuu bhàyúá-mɛ̀ɛ̀ kpe soloà yɔ́ɔ́n-á, le wò to kélékèlèa le. Záàn mɛ̂ɛ zúlú-mɛ̀ɛ̀ ga-kɔ̀ɔ̀ (Matie 14:1-12; Luki 9:7-9)
14
Gwilinɛ Elɔdi' Yesu-wùn mà- tée poo àle gi, ke à tɔ́ ké bhɔii lɛnói le. Mɛnggoò ké nuu wɩ́ɩ́à wo: Záàn mɛ̂ɛ zúlú-mɛ̀ɛ̀' ya nù gó gɔɔ̀le, le ya zana lɛ́ɛ. Ale kɛɛ le é kpókpóá, le sɔ́n kɛɛ-bhàà' à gi kwɛi le.
15
Kɛ́ le mɛnggoò' nuu wɩ́ɩ́à wo: Aatana wʋʋ léban-mɛ̀ɛ̀ Eli' nuu láà, àle à gá le. Le mɛnggoò' nuu à peà wo: Aatana wʋʋ léban-mɛ̀ɛ̀ do ke' à gá ye àng yemò' nuu fɔ́ɔ́lé lii láà àng nɛ̀ le.
16
Kɛ́ Elɔdi-le' bo' à maá, le é wɩɩ' ye: Án Záàn' à wunbílí yala' láà, àle ya zana é la wà!
17
-18 Pɔɔn' à kɛɛ' ke Elɔdi' à pe' kwɛi láà, àle ye: e nuu e dóo Filipu-à nɔ́ng síyèa à gɔ̀n. Wo nuu nɔ́ngnɛ́ láà à leeà Elodia. Záàn' nùù à peà Elɔdi nɛ̀ àle gi ye: à-lèè àa à bhà ke è à dóoà nɔ́ng sí à gɔ̀n kwɛi le. Ale kɛɛ le Elɔdi' mɛ̂ɛ bɔ' Záàn kún lià, le wó à daa' kààso gi, le wó yɔ̀ɔ́bhɛɛ dɔ' à bhà le.
19
Ale' kɛɛii kwɛi láà, ke à bhɔlɔ' waa Elodia gi, ke e à zʋʋ pé ye: wò à zɛ, kɛ́ ke à kɛ̀ɛ̀i-kɔ̀ɔ̀ àa à yàànlé.
20
Atoosiwo Elɔdi ké nuu Záàn dɔn-à mai-wùn pe-mɛ̀ɛ̀ ni Aatana zòàwùn kɛɛ-mɛ̀ɛ̀a. É nuu e tóló dɔà à wʋʋ bhà kɔi dolodolo, à zowɛ́ɛ́ ké nuu zɛ́ɛ̀zɛ́ kún-à. Kɛ́ àle tó gi, à wʋʋ liá ké nuu à gi. Ale kɛɛ le é nuu súóà Záàn gɔ̀n, le é nuu dɔà à lé ziàn, ke wòo nù à zɛ̀ le.
21
Kɛ́ Elɔdi kpɔ́-kwèè ke' zin' kélé kwee' gi, ke é nuu e kɔlé-mɛ̀ɛ̀ gbélégbélébò ni àbhà sɔ́ya wunmɛ̀ɛ̀bò leni Galilee lùu gi-mɛ̀ɛ̀ tiàntiànlebò tó lɔ̀ɔ̀kɛɛà à gá láà, àle nu' tói àbhà nɔ́ng Elodia-à lóó sɛ̀a, le é e bhɔlɔ go' à gá le.
22
À-kwèè láà à gi, Elodia lú ké sɔɔ' àng tà kwíle, le é táán kɛɛ' le. Loònɛ́ láà à liá' bo' waaá gwilinɛ Elɔdi ni àbhà tɔ́ɔ̀bò tó gi, le é wɩɩ' à nɛ̀ ye: Pɔɔn óó pɔɔn' è sɛɛà i nɛ̀, bhè à tɔ́ pe, ke án i gba à gá.
23
Elɔdi' à pe' kwɛi, le é e kaiwo' ye: I pɔɔn óó pɔɔn' peà, yéè tó nbhà gwilinɛnɛ̀ pɛ́ɛ́n do lefienɛ́á, an à nu' wo i nɛ̀ le.
24
Loònɛ́ láà é àle ma', é wolo' wo', le é lo' à pei e laú nɛ̀ ye: Án mɛɛ-wùn pe le? Le à laú ye: Záàn mɛ̂ɛ zúlú-mɛ̀ɛ̀ wunbílí.
25
Le loònɛ́ láà é to' le é sɛi' bàlàa gwilinɛ lià, le é wɩɩ' à nɛ̀ ye: An à pé ke í n gba Záàn mɛ̂ɛ zúlú-mɛ̀ɛ̀ wunbílí' à gá pɔinfɩɩ lé yáain zé le.
26
É wʋʋ láà à pe' kwɛi, e sie' gwilinɛ Elɔdi nɛ̀, kɛ́ òo mɔɔ à lúóá à gá, é e kai' wo' mɛ̂ɛbò' é àng lee' pɔɔn bhà àng yàànlé láà à-wùn gi.
27
É sɔ́ya do bɔ̀- àle gi, le é à pe' à nɛ̀ ye: è nu nà Záàn mɛ̂ɛ zúlú-mɛ̀ɛ̀ wunbílíá le.
28
Sɔ́ya-mii láà é lo' kààso-kwìle Záàn wunbílí káán-i à lé, le é nu' nà à gá pɔinfɩɩ lé, le é à nu' loònɛ́ láà à nɛ̀, le loònɛ́' lo' nàa e laú nɛ̀ le.
29
Záàn-à kàlengbò' à zɛ-wùn ma', le wó nu' à-gèè síi, le wó à kpɔ̀lèè go' le. (Pɔɔn' à kɛɛ' ke Elɔdi' à pe' ye: Záàn mɛ̂ɛ zúlú-mɛ̀ɛ̀ zanayè' Yesu-á láà, àle lɛ́ɛ.) Yesu-à bhaamɛ̀ɛ̀ wáá solu gba-kɔ̀ɔ̀ (Matie 14:13-21; Luki 9:10-17; Záàn 6:1-14)
30
Yesu' ebhà táá-mɛ̀ɛ̀bò' àng bɔ' láà, wó sɛsi', le wó ban' ké tà à lià le. Wó wúnbò' kɛɛ' oo, ni wó Aatana-à liangzɛ' kɔɔ' gi oo, wo à tó páipái gɛingo' à nɛ̀.
31
Wó bo', le é wɩɩ' àng nɛ̀ ye: Kà nu kó ló dɔ́ɔ́n-á bhìng-bhà-lèè ke gi, ke ká ka fɔ̀nɛ́ ke gó. E à pe' kwɛi, atoosiwo mɛ̂ɛ' wó nuu lóà à lià ni mɛ̂ɛ' wó nuu góà à lià, àng nààlé àa nuu káán-à, le wàa nuu lígó-lèè ye lefienɛ́ woà àng nɛ̀ le.
32
Ale kɛɛ le wó daa' góló gi, ke wò ló bhìng bhà lɛnggei le.
33
Kɛ́ bhaamɛ̀ɛ̀ kpe kpáa ké àng ló-lèè ye', le wó àng dɔn', le mɛnggoò' go' gɛɛn tà yèèèle àng zì-pɛ̀ɛ̀ tó páipái gi, le wó daa' àng liélé, wó nuu lóà lee' gi láà à gi le.
34
Yesu' go' góló gi ke è zinná, yéè lɛgaa ke bhaamɛ̀ɛ̀ tìngtíng ké dɔyèa à gɔ̀n bhi, le àng wɛ̀i' sɔɔ' à kɛɛà le. Wó nuu' wo' ye bháábò' àng maakɛɛ-mɛ̀ɛ̀ àa bhe àng nɛ̀ láà, àle kɛɛ le àng wɛ̀i' nuu à kɛɛà kwɛi, le é gbaan' àng dɔɔà, ke e gieii àng nɛ̀ wún bɛ́ɛ́ pé le.
35
É nuu ke yáánwun' bhɔ daa lià, le àbhà kàlengbò' yɔn' à gi, le wó wɩɩ' à nɛ̀ wo: Lee' kó à bhà é, bhìng-bhà-lèè' à gá le. Sée yáán' ló dɔ́ɔ́n-á.
36
È tò' kwɛi, bhè i kɔɔ gó mɛ̂ɛbò é àng zì, ke wò ló woà bhɛlɛ-pɔ̀ɔ̀n lɔ́i pàà kpulubò' wó ko maabhà kúlúá zé láà à lé bòo, ɛ́ɛ́n ke wò ló zí ko zì-pɛ̀ɛ̀bò gi.
37
Wó à pe' kwɛi, le Yesu' wɩɩ' àng nɛ̀ ye: Ááo. Ka lekini' kà àng gba lígóá le. Kɛ́ le wó à pe' à nɛ̀ wo: Ko lóà Denie kàin piilɛ' à búlù lɔ́i, ke kó à nu àng nɛ̀ la è?
38
Wó à pe' kwɛi, le é àng bhàgilawo' ye: Búlù kpanng wɛ̀sɛ-le' ka tà le? Kà ló kpooi bhi. Wó lo' ke wò à-nàà dɔn, le wó nu' à pei à nɛ̀ wo: Búlù kpanng solu ni véwɛ́ɛ́ piilɛ' bhi le.
39
É à pè- àng nɛ̀ àle gi ye: Kà à pe mɛ̂ɛbò é àng nɛ̀, ke àng tó páipái- yalá bɩ̂ɩ nɛɛ tà kpulukpuluá.
40
Wó à pe' àng nɛ̀ kwɛi, le wó yala' ké bhɛɛá kuà-solubò ni kàindinibòa le.
41
É búlù solu ni vé piilɛ láà à si', le é lɛgaa' tɛ́ng gi, le é à gi-bèaan waa' Aatana nɛ̀ le. É bo', le é búlùbò láà à tutu kaan', le é à nu' ebhà kàlengbò nɛ̀, ke wò à gúlú bhaamɛ̀ɛ̀bò láà àng tó tà kwɛi le. E vé piilɛ láà à lekini kɛ̀ɛ̀ zí à-kɔ̀ɔ̀ do láà àle gi, le é à gulu' mɛnó tà le.
42
Ang tó ké pɔɔn bhɛlɛ', le wó kan',
43
le búlù tutu ni vé ye' to' àng kwììbhàa láà, wó à woo', le é mɔɔ' gbʋ̀lʋ́ yààn buu-ni-wɛ́ɛ́-piilɛ bhà le.
44
Mɛ̂ɛ' wó pɔɔn bhɛlɛ' láà, miɔnbò lesósó ké nuu wáá solu. Yesu-à tàà yí tà-yè (Matie 14:22-33; Záàn 6:15-21)
45
Wó bo' pɔɔn bhɛlɛá, le Yesu' to' le é sɔɔ' fèè yaaà ebhà kàlengbò bhà ye: Kale kà yaa góló gi, ke ká daa n liélé kpúnglé Besaida-pɛ̀ɛ̀ bhà tia za, ke nle án bhaamɛ̀ɛ̀bò é àng dɔ zaá ziàn.
46
É bo' mɛ̂ɛbò láà àng tó dɔá zaá, le àle' lo' bhàiwoi tɔɔn gwenglé le.
47
Gbɛi ké yaa', ke ya tó e doá kpúnglé bhi, kɛ́ ke àbhà kàlengbòà góló-le' waa yí zué.
48
Yéè lɛgaa ke wàà wɛ̂ɛ-zàà ké bɔyèa àng tà za, ke yí bɛɛnyè ké gbɔɔn-ii àng tà à-wùn gi. Lɛkpɔɔlé' bhɔ', wóò lɛgaa ke Yesu ké táásí-ii yí tà, ke e nuii àng-zàa, ke ya bhɔ gie lià àng tà.
49
-50 Abhà kàlengbò' à táásì yí tà-lèè láà à ye' kwɛi, e bhɔ' àng gi bhaamɛ̀ɛ̀-gɔ̀ɔ̀ bhà. Ang tó yáán' pa' à bhà, ke súó' daa àng gi, le wó pee' gbóoó bhà le. Kɛ́ le é to' le Yesu' wɩɩ', le é à pe' àng nɛ̀ ye: Kà ka zʋʋ gbaan, nle án bhi le, kao súóà.
51
É bo' à peá kwɛi, le é daa' góló gi àng pé, le wàà' nuu gieà láà, é lékaan' téúlé le. É kɛɛ' wo' kwɛi láà, à kɔ̀kún ké àng kun' miniminiyèa, le wó sɔɔ' màiwoà à bhà le.
52
Pɔɔn' àle kɛɛ' kwɛi, àle ye: Yesu' sɔ́n' kɛɛ' fɔ́ɔ́lé búlù pèè à tà-yèa láà, wòo à zíà dɔn. Atoosiwo e nuu kwɛi ke wún gima-zòwɛ́ɛ́ òo daa àng gwílé bhe. Yesu bhàyúá-mɛ̀ɛ̀ kpe kpáa tò kélékèlèa Zenezalɛ lùu gi-kɔ̀ɔ̀ (Matie 14:34-36)
53
Yesu ni àbhà kàlengbò' yí kaan', ke wò waa Zenezalɛ sɛ́ɛ́ gi, le wó góló dɔlɔ' yí kpúng pé bhi le.
54
Wó bo' góá góló gi, le bhaamɛ̀ɛ̀bò' to' le wó Yesu dɔn',
55
le wó lo' bàlàa àng zì-lèèbò tó gi, le wó nuu nuà à pé nà bhàyúá-mɛ̀ɛ̀bòa song gi le. Wó nuu à maà wo: ya waa lee' gi, wó nùù lóà nà bhàyúá-mɛ̀ɛ̀bòa à lià bhi' wo le.
56
À kɛ̀ɛ̀ kwɛiyè láà à gi, Yesu' nuu waaà lee óó lee' gi, pɛ́ɛ bhábhánɛ́bò ni pɛ́ɛ kpákpaabò ni bʋʋɛ̀ɛɛ tà-lèèbòa, wo nuu bhàyúá-mɛ̀ɛ̀bò bannáà téng-lé, le wó nuu bhàiwoà à zì, ke è wɩ́ɩ́ à bhà ke wò kɔɔ zin à bubhà-gbàà biin zɔ́ɔ́ lefienɛ́ bhà le. Mɛ̂ɛ óó mɛ̂ɛ' wó nuu kɔɔ zin-à à bhà kwɛi, àng tó ké nuu tóà kélékèlèa.