Actes 7
1
Le yíkpáá-mɛ̀ɛ̀ kpáè' nuu bhi láà, é Etiɛni bhàgilawo' ye: Wún láà e kwɛi maiá è?
2
Le Etiɛni' à yoobɔ' ye: Mɛ̂ɛ kpáò ka ni n nɛànɛ́bò, ko faiwo ka nɛ̀. Aatana Kpáalàkpàà' à tɔ́' bhe láà, e wolo' à lé ko bâa Ablam tà Mezopotami lùu gi, ke òo ló yaai Alaan bhe,
3
le é à pe' à nɛ̀ ye: Bhè gó kaá lùu gi, ke í gó i nɛ pé kwíle, ke í ló lùu' an à gieà i nɛ̀ láà à gi.
4
Aatana' à pe' Ablam nɛ̀ kwɛi, le é go' Kalidee lùu láà à gi, le é lo' yaai pɛ́ɛ' wó nuu à leeà Alaan láà à gi le. À nɛ' bo' gaá bhi, Aatana' à pe' à nɛ̀ ye: è ló lùu ye' à gi dɔ̀ya láà, ka yaa àle gi tenglé é.
5
Kɛ́ sée Aatana òo lee kpulunɛ́ do lefienɛ́ nu à nɛ̀ lùu láà à gi, ke è nù tó à gɛɛn yàlèèa. Kɛ́ é píní' wo' à nɛ̀, le é wɩɩ' ye: é lùu láà à nuà àle ni à ginɛ́bò' wò bhɔà à zíà àng nɛ̀ le. Sée àle' kɛɛii kwɛi láà, ke nɛ́ àa Ablam gɔ̀n.
6
Le Aatana' wɩɩ' à nɛ̀ ye: I ginɛ́bò ké yàngpénɛ̀ kɛɛà lùu bhɛ́i ke gi. Wo àng kún-à ye nuabò nɛ̀, le wò àng wɛ̀ikɛ̀ɛ̀wo kwee kàin yisɛá le.
7
Kɛ́ wò gbɛi zɛà lùu ye' à gi-mɛ̀ɛ̀bò nɛ̀ láà, n lekini' án wún kpɔ́à àng tà le. Nle Aatana nle án wɩɩ lɛ́ɛ. Sée wo góà bhi àle zìpieta, le wò nu n lɔ̀ɔ̀kɛɛi lɛngdo é à gi le.
8
É go' bhi, le Aatana' zí wɩɩ' Ablam nɛ̀ ye: È si tenglé bhà, mɛ̀ɛ̀nɛ̀' án à daaii ko ni i gá ko finibhà é, à sée-lèè' è tóà à dɔ̀n à bhà-pɔ̀ɔ̀n-a, àle ka ni i ginɛ́ miɔnbò tó ka lò gbùé-yèa le. Pɔɔn- à kɛɛ ke Ablam' e gbe Izaaki waa' bà bhà à kpɔ́ yáángɛɛn saakanàà-kwèèi, àle lɛ́ɛ. É go' bhi, le Izaaki lekini' e gbe Zakɔbu pe kɛɛ' kwɛi, le Zakɔbu leng' zí e pe nɛ́ miɔnnɛ́ buu-ni-wɛ́ɛ́-piilɛ' àng kpɔ', ke wó to' ko bhɛ́mabòa láà, é àng tó pe kɛɛ' kwɛi le.
9
Ko bhɛ́mabò láà wo bhɛ̂ɛgó yaa' àng lɔ́ɔ̀ Zozɛfu lé, le wó à lóódɔ', le à lɔ́-mɛ̀ɛ̀bò' lo' nàa à gá Ezite lùu gi le.
10
Kɛ́ Aatana ké to' Zozɛfu pé, le é nuu wɛ̀ilèè' yeà bhi, é à la' à tó gɔ̀n le. E à gba' wúndɔnyèa, le é gɛ̀ilɛ to' à bhà, le yìaa' yaa' à gi Ezite-mɛ̀ɛ̀bòà gwilinɛ Falaon zué, le Falaon' à yaa' gbɔ́fɔnamaá Ezite lùu ni e pé kwíle-pɔ̀ɔ̀n tó wunlé le.
11
À gi òo mɔ́, le vɔ́n' daa' Ezite lùu ni Kanaa lùu tó gi le. E nuu gbɔɔn-à bháalé, le ko bhɛ́mabò láà wàa nuu bhɛlɛ-pɔ̀ɔ̀n yeà le.
12
Ang nɛ Zakɔbu' sìnmaa tò Ezite lùu gi-wùn ma', le é àng bɔ fɔ́ɔ́yè wo' bhi le.
13
Kɛ́ wó gɛnyààn piilɛnàà dɔ' bhi, le Zozɛfu' nuu e leng gieà àng nɛ̀, le wó nuu à dɔn-à wo laànɛ́á le. Gwilinɛ Falaon leng' zí Zozɛfu zíà-mɛ̀ɛ̀bò dɔ̀n- tée láà àle gi le.
14
É go' bhi, le Zozɛfu' mɛ̂ɛ bɔ' e nɛ ni à bhà-mɛ̀ɛ̀bò sí lià le. Ang tó bànkétà' nuu bhaamɛ̀ɛ̀ kuà-saapiilɛ-ni-wɛ́ɛ́-soluá le.
15
Zakɔbu' lò- kwɛi' wo, le é yaa' Ezite lùu gi, le é to' bhi kwɛi flúúlé, le à ga lóó' bhɔ' le. Ko bhɛ́mabò láà àng tó pe' zí tò- kwɛi' wo, le àng leng' nuu gaà bhi le.
16
Wo lo' àng-gèè dɔi Sisɛm, le wó àng kpɔ̀lèè go' lee' Ablam' à lɔ' wɛ́iá bhi Emɔɔ gbebò gɔ̀n fɔ́ɔ́lé láà à gi le.
17
Aatana' píní' wo' Ablam nɛ̀ fɔ́ɔ́lé láà, é nuu ke à gi-wùn kɛɛ bha ké bhɔii kúlúá, le ko bhɛ́mabò' pa zìgo' gbanggbaale Ezite lùu gi le.
18
É kɛɛ' kwɛi, le gwilinɛ dɛ́ɛ ke' òo Zozɛfu dɔn, é yaa' Ezite lùu láà à wunlé le.
19
E bhɔ-kɔ̀ɔ̀ yóyoo kɛɛ' ko bhɛ́mabòa. E àng wɛ̀ikɛ̀ɛ̀wo', le é nuu àng yáin gbɔɔn-à, ke wò wo kɔɔ gó nɔ́ɔ́nɛ́bò zì, ke wò nù ga le.
20
Wó Moizi kpɔ̀- tée do láà àle gi le. À-nɔ̀ɔnɛ́yè ké nuu sɛ̀nɛ́nɛ́á. À liá ké nuu zí Aatana gi. Wo à gba' yɔ́n-á líe mɛ̂ɛ yakaá à nɛ pé kwíle.
21
Wó bo' wo kɔɔ góá à zì, le Falaon lú' à si', le é kolo' à bhà, ke è tó àbhà nɛ́á le.
22
Ale kɛɛ le Ezite-mɛ̀ɛ̀bò' nuu wún óó wún' dɔn-à, wó Moizi dɔɔ' àle tó páipáiá, le mɛnó' à tò kpókpóá-lèè ye' à wʋʋ ni à kɛɛ-wùnbò bhà le.
23
Kɛ́ Moizi kpɔ́-kwèè' lépa' kuà-yisɛ bhà, le lò wɩ́ɩ́i e nɛànɛ́ Izalae-bò bhà-wùn' daa' à zowɛ́ɛ́ pé le.
24
É waa' bhi, yéè lɛgaa ke Ezite-mii do ke ké Izalae-mii do ke wɛ̀ikɛ̀ɛ̀woii. Le wó nuu mɛ̂ɛ' à wɛ̀ikɛ̀ɛ̀woà láà, Moizi' dɔ' à pé, le é à bhɔlɔ go' Ezite-mii láà à zɛyèa le.
25
E nuu Moizi-le gi ye: e à kɛ̀ɛ̀' kwɛi, e nɛànɛ́bò ké à gànnuà wo: Aatana yéè wo la ele e kɔ̀ɔ̀tà le. Kɛ́ le àngle wòo nù à giye le.
26
À tàalà' bhɔ', le Moizi' zí kaa' Izalae-bò piilɛ gi, ke wo wo ké maaii le. E nuu àng gò ké bhà ke wò sɛ̂ɛ ké nɛ̀-lèè guoà, le é à pe' àng nɛ̀ ye: Zuànbò! Nɛànɛ́yáànbhà-mɛ̀ɛ̀' kaá le. Ka ka ké wɛ̀ikɛ̀ɛ̀wò mɔ̀ng' gi le?
27
Kɛ́ le mɛ̂ɛ ye' nuu e bhá wɛ̀ikɛ̀ɛ̀woà láà, é Moizi kɛɛ' e wʋʋá ye: Wáa-le' i yaa' ko wunlé, ke í tó ko finibhà-lìangzɛ-mɛ̀ɛ̀a le?
28
Yéè n zɛ' wo ye í Ezite-mii zɛ' kɔɔ' gi yáálé láà à nɛ̀ la è?
29
Moizi' àle ma' kwɛi, é daa' wo' kai, le é lo' yàngpénɛ̀ kɛɛi Madian lùu gi le. E to' bhi, le é nɛ́ miɔnnɛ́ piilɛ kpɔ' le.
30
Moizi' zí kwee kuà-yisɛ ke' kɛɛ' bhi, le é Aatana-à kɩ́ɩ́la do ke ye' e kààgiá kwɛnggei bhìng bhà Sinai-tɔ̀ɔ̀n maabhà le. Pai ké nuu doloà lùùlɛɛ-yìlì ke kwɛ́ lé, le Aatana-à kɩ́ɩ́la láà é nuu dɔɔ painɛ̂ɛ láà à zué le.
31
Moizi' lábhili-wùn' à-lèè ye' kwɛi láà, à-mài ké à ni'. Kɛ́ é nuu yɔ́n-à à gi, ke è à gaa sɛ̀a, le Gwilinɛ Kpáa wʋʋ' daa' à tóló gi ye:
32
Nle Aatana nle án bhi le. Nle Aatana do' i bâa Ablam ni Izaaki ni Zakɔbu-nù tó' nuu n lɔ̀ɔ̀kɛɛà láà, nle án tuàn é le. Moizi' àle ma' kwɛi, à bhà' sɔɔ' wo' viin-à, ke súó' daa à gi, le àa nuu mɔɔà lɛgaaá koo le.
33
Gwilinɛ Kpáa' à pè- à nɛ̀ àle gi ye: Bhè sàbha sí i gɛin. Atoosiwo í dɔɔ lee' gi é, nle Aatana n zòà-lèè' à gá le.
34
N zòà-mɛ̀ɛ̀bò' wɛ̀ilèè' yeii Ezite lùu gi láà, án à-lèè yeyèa kpákpálé, án zí àng kóò kpɔ́-wʋ̀ʋ̀ mayèa. Án yɔ̀ɔ̀ àle gi, ke án àng la le. A-wùn gi, bhè nu tò, ke án i bɔ Ezite lùu gi.
35
Izalae-bò' bo' Moizi' à gá fɔ́ɔ́lé, ke wó à pe' à nɛ̀ wo: wáa-le' i yaa' ko wunlé ke í tó ko finibhà-lìangzɛ-mɛ̀ɛ̀a láà, Aatana' nù- Moizi do láà àle bɔi àng wunlé-mɛ̀ɛ̀ ni àng gò nuanɛ̀ gi-mɛ̀ɛ̀a le. Moizi' kaa' Aatana-à kɩ́ɩ́la' à gi lùùlɛɛ-yìlì gi láà, Aatana' wʋʋ kpɔ̀- àle bhà, le é Moizi giela' le.
36
Moizi láà àle Izalae-bò si' nuanɛ̀ gi Ezite lùu gi le. É sɔ́n-wùnbò ni lábhili wùnbò' kɛɛ', le é àng si' bhi kwɛi le. E àle kɛɛ' lùu láà à gi, le é à kɛɛ' kɔ̀ɔ̀yí Tɛ́ɛ́n lé, le é zí à kɛɛ' fúà tà kwee kuà-yisɛá le.
37
Moizi láà àle wɩɩ' zí Izalae-bò nɛ̀ ye: Aatana ké e wʋʋ léban-mɛ̀ɛ̀ do gooà àng finibhà ye e nɛ̀. A-mɛ̀ɛ̀ ké tóà àng nɛànɛ́ do keá.
38
Ko bhɛ́mabò' nuu ban-à ké tà fúà tà, Moizi do láà àle nuu zí àng pé bhi, le é nuu lóà ziàn Aatana-à kɩ́ɩ́la' é nuu liangzɛà à nɛ̀ láà à pé Sinai-tɔ̀ɔ̀n gwenglé le. E nuu Aatana wʋʋ' è mɛ̂ɛ la à maà bhi, le é nuu nuà à léban-i ko bhɛ́mabò bhà, ke àng lekini- nù à pe ziàn lòkélélòa, ke à bhɛɛ- nù ko ta tenglé le.
39
Kɛ́ ko bhɛ́mabò wòo nù wɩ́ɩ́ liè mà Moizi tà-wùn bhà. Wo kpa' à wʋʋ bhà, le àng zowɛ́ɛ́' naa' Ezite lùu gi-pɔ̀ɔ̀nbò lé le.
40
Wó à pè- Moizi dóo' wó nuu à leeà Aalon láà à nɛ̀ àle gi wo: Ko pe pɔɔnbò' ko à leeà áatana, ke wò daaà ko nɛ̀ liélé, bhè à kɛɛ ko nɛ̀. Atoosiwo Moizi' é go' nàa koá Ezite lùu gi láà, é lóyèa lee' gi, kwáá à-lèè dɔn.
41
Wó bo' à peá kwɛi, le wó sánng dîlinɛ́ do pie', le wó sáà go' à lé, le wó wo liágo' wo lekini kɔɔ gbóló láà à nɛ̀ le.
42
Kɛ́ le Aatana' e wɛ̂ɛ si' àng tà, le é e kɔɔ go' àng zì, le wó yáán ni mɛ̂ɛ ni mɛɛ́ɛ́bò lɔ̀ɔ̀kɛɛ', ye Aatana wʋʋ léban-mɛ̀ɛ̀bò' à pe' dɔ̀ya sɛ́ikwɛ́ gi kɔɔ' gi láà à nɛ̀ le. Wo wɩɩ' Aatana wʋʋá wo: Izalae-bò, ká nùù tolo-pɔ̀ɔ̀n nuà nle n nɛ̀, ɛ́ɛ́n ká nùù sáà góà nle n lé kwee kuà-yisɛá fúà tà ziàn poo la è?
43
Na ká nùù yo' wò à lee Mɔlɔsi láà àbhà gbáiwa ni à ye' wò à lee Langfan láà à leng pe mɛɛ́ɛ́ nai' síà, le ká nuu gieà nàa la! Aatana bhɔ̀ɔ̀bhàbò' ká à kɛɛ' ka kɔlé, ke ká nuu àng lɔ̀ɔ̀kɛɛà ziàn, àngle wàa nuu láà wo è? A-wùn gi, án ka kɛɛà kaá lùu gi, le ka lo nuanɛ̀ gi Babiloni-lèè zele tia dɔ́ɔ́n-á le.
44
Gbàà gbáiwa', Aatana-à tɔ́ng gwɛɛ́ɛ́' nuu à gélé, ke é nuu zí àle ni bhaamɛ̀ɛ̀bò ké ta-léá láà, àle nuu ko bhɛ́mabò gɔ̀n fúà tà lii le. Gbáiwa láà e nuu dɔyèa Aatana lekini' à-kɔ̀ɔ̀ gie' Moizi nɛ̀ kɔɔ' gi láà à gi. Atoosiwo Aatana ké à bhɔ̀ɔ̀bhà gie' Moizi nɛ̀ fɔ́ɔ́lé, le é wɩɩ' à nɛ̀ ye: è à dɔ kwɛi le.
45
Gbáiwa láà é go' Moizi ni à pe tée gi-mɛ̀ɛ̀bò kwenglé, ke è daa ko bhɛ́ma yemò' bhɔ' àng zíà dɔ̀ya láà àng tà, le wó à si', le wó lo' nàa Kanaa lùu gi le. Aatana ké Kanaa lùu láà à gi-mɛ̀ɛ̀bò kɛɛ' Zozue yànmai gi, le ko bhɛ́mabò' àngbhà sɛ́ɛ́ si', le wó yaa' à gi le. Gbáiwa láà e to' àng tà kwɛi flúúlé, le Davi' to' gwilinɛá le.
46
Aatana ké gɛ̀ilɛ to' Davi bhà, le Davi' bhàiwo' à zì ye: N nɛ Aatana, ile-mii' ko bâa Zakɔbu' nuu i lɔ̀ɔ̀kɛɛà lii láà, bhè dɔ gbáágbààa ke í wɩ́ɩ́ à bhà, ke án kwíi dɔ i nɛ̀.
47
Kɛ́ Davi gbe Salomon' nu' kwíi láà à dɔi Aatana nɛ̀ le.
48
Sée Aatana Kpáalàkpàà' é lɔngwɛ́ɛ́ gi tɛ́nglà láà, àa yaa bhaamɛ̀ɛ̀bò dɔ-kwìì-le gi. À wʋʋ léban-mɛ̀ɛ̀ do ke' àle pe' ye:
49
Aatana ké wɩɩ ye: Lɔngwɛ́ɛ́' nbhà yààlà-gbàànɛ́á, le sɛ́ɛ́' n gɛɛn dɔ̀ à tà-kpùlùnɛ́á le. Ka mɔɔà kwíi-mɛ̀ɛ̀' dɔá n nɛ̀ le? Ɛ́ɛ́n n fɔ̀gó-lé-lèè- tóà mɛ́ɛ́' wo le?
50
N lekinilèkini-le mɔ́ɔ́ pɔɔnbò láà à tó kɛɛ n kɔɔá è? Gwilinɛ Kpáa wʋʋ' lɛ́ɛ.
51
Nle án wɩɩ ka nɛ̀ ma: vele dɔ̀ kánkánlé-mɛ̀ɛ̀bò' ka zowɛ́ɛ́ àa góyèa fóló gi, ke ka tólókwɛ́bò tó' létayèa ka wun bhà Aatana wʋʋ gɔ̀n láà, kale káá ziàn ka kɔɔ gbaan ka mɔ bhà Waa Zaazaa gɔ̀n lɛ́ile ye ka bhɛ́mabò nɛ̀ la è?
52
Le Aatana wʋʋ léban-mɛ̀ɛ̀bò' nuu lii láà la ò, ka bhɛ́mabò wòo àng-mɛ̀ɛ̀' wɛ̀ikɛ̀ɛ̀wo le? Sée mɛngdo fíole' é Aatana zòàwùn tó kɛɛ' láà, Aatana wʋʋ léban-mɛ̀ɛ̀bò láà wó àle nu-wùn to' liélé, le wó à-nàà kpɔ' le. Kɛ́ le ka bhɛ́mabò' àng zɛ' le. Kó zí dɔɔ' wo tenglé-yààn é à gi é, ka lekini ká zí ka zi góyèa Aatana zòàwùn kɛɛ-mɛ̀ɛ̀ láà à leng pé, le ká à zɛyèa le.
53
È gò' àle gi, Aatana' ebhà tɔ́ng gie' ebhà kɩ́ɩ́labò kwenglé, ke wò à dɔ kale-mii' ka nɛ̀ láà, kale do láà kale káó zí à kún le. Etiɛni zɛyè
54
Etiɛni' nuu à peà kwɛi láà, ke é yúá suu' woii Sanedɛnɛ gi-mɛ̀ɛ̀bò bhà é, ke à pai ké àng kún-ii bɩ́bɩ́lé, ke wo wo sóólézɛii à nɛ̀.
55
Kɛ́ é nuu' wo' ke Waa Zaazaa ké à payèa láà, le é e wunlé wala', le é lɛgaa' sɛ́iinlé lɔngwɛ́ɛ́ gi za, le é Aatana zán ye', le é zí Yesu ye', ke e dɔɔ Aatana kɔɔ sɛ̀ gi bhi,
56
le é wɩɩ' ye: Sámii, an lɔngwɛ́ɛ́ gi-lèè' yeii lépólóyèa, le bhaamɛ̀ɛ̀ gbe' dɔɔ Aatana kɔɔ sɛ̀ gi bhi kwɛi la wà!
57
Etiɛni' nuu à peà kwɛi, le mɛ̂ɛ' wó nuu bhi láà wó wo kɔɔ gbaan' wo tóló lé, le wó gbala' kpókpóá, le àng tó páipái' yʋʋla' à tà wo kiá le. Wó à kun', le wó à gbie',
58
le wó go' nàa pɛ́ɛ yáànbhà, le wó gwɛɛ bili' à bhà zunngzunngle, le wó à zɛ' à gá le. Mɛ̂ɛbò' wó nuu Etiɛni daa-mɛ̀ɛ̀bò séeá Sanedɛnɛ zué, wó woà gbàà kɔɔn to' zuànnɛ́' à pé, ke è yáán tó à bhà láà, wo nuu à leeà Sɔli.
59
Wó nuu Etiɛni zɛà gwɛɛá kwɛi, ke e bhàiwoii ye: Gwilinɛ Yesu, bhè i kɔɔ kpɔ́ n níi gɔ̀n.
60
É bo' zinnáá e kpóng gi, le é gbala' kpókpóá ye: Gwilinɛ Kpáa, bhè àng bhàwùn tó. Wó wúnyóo' kɛɛii láà, miá à yàkisí. É bo' à peá kwɛi, e ló' wo' ye yi' gie mɛ̂ɛá le.